Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
3392 Az MSZP minden képviselője megszavazta ezt a törvénymódosítást, majd pedig most hirtelen észbe kaptak, hogy mégsem jó ez a törvény. De nem erről van szó. Mi, békéscsaba iak nagyon jól tudjuk, Békés megyében nagyon jól tudjuk, hogy miről van szó. Az MSZP és az SZDSZ között kitört egy hatalmi harc, amelynek keretében útban volt a békéscsabai jegyző. Ő 67 éves kort töltött be, ezért alkalmazták azt a törvénytervezetet, amely nek az előterjesztését a jegyző megértette, és lemondott Békéscsabán erről a tisztségéről. Most már, miután tiszta a terep - igaz, polgármester urak? , majd vissza lehet helyezni ezt a szabályt, mert rájöttek, hogy sok embernek ártalmas. Egyáltalán, az el járás módja, ahogy ezekkel a 6570 év közötti idős közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel elbántak, azt nagyon nehéz vállalni egyetemeken, főiskolákon, önkormányzatokban, állami hivatalokban. És miután most már, úgymond, megoldották a helyzetet, ha úgy tetszik, egy hatalmi eszközként, egy hatalmi játék részeként több ezer emberrel eljátszadoztak, amikor már Békéscsabán lemondott a jegyző, akkor visszaállítják ezt a rendet. Ennek a felelősségére hívta fel Borkó képviselőtársam a figyelmet, és ezért vissza utasítom, hogy képviselőtársamat ilyen módon bántalmazza. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Devánszkiné dr. Molnár Katalin MSZPs képviselőnek. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen. Először úgy nézett ki, ugye, hogy két fideszes mond kétpercest, ez így is volt, aztán közben TataiTóth András megnyomta a gombot, így ő kapta meg a szót. Szerettem volna mindjárt Borkó képviselő úr után szólni, de valahol szerencsém van, mert most így egy másik fideszes képviselő úr szavai után is szólhatok. 1. Hogy kárt okoztam volna, én személyesen, ezt nem fogadom el. Hogy egyetértettem a 65 éves korlátozással, ezt már elmondtam, és elmondom még egyszer, itt, ebben a kis körben, valóban, én is amellett voltam, hogy így járjunk el, korlátozzuk 65 évben. 2. Hogy Békéscsabáról szólt volna ez a történet? Lehet. Én budapesti vagyok, ahogy az előbb mondtam, a három Molnár közül az egyik biztos, hogy budapesti. Önök pontosan tud ják, hogy XVII. kerületi képviselő vagyok, ott is élek, soha Békéscsabán nem laktam, nem ismerem a helyi körülményeket. Hogy mégis támogattam a két Molnárral együtt, annak az volt az oka, hogy úgy gondoltam, hogy van egy bizonyos határ, amikor azt kell mon dani egy idős embernek, hogy nagyon okos voltál, nagyon szép volt, pihenj egy kicsit. Mert itt állnak a fiatalok, és lehet, hogy itt volt a naivitásom, hogy azt hittem, hogy ezzel annak a háromdiplomásnak, annak a több nyelvet felső fokon beszélőnek helyet tudunk teremteni, akikre úgy gondolok, hogy jézusmária, mikor lesz nekik munkájuk. Naiv voltam, bevallom. Naiv voltam, mert elértem azt az éjjeliőrt, akiről az előbb beszéltem, naiv voltam, mert elértem azt az orvost, akit nem lehet pótolni. Belátom, hogy naiv voltam, ezért kérem, hogy támogassák ezt a törvénymódosítást. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra Borkó Károly, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon! BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném még egyszer megismételni, mert más beállításba kerültem itt TataiTóth András képviselő úr hozzászólásában az imént. A jó szándékot elfogadom, csupán és kizárólag arra kérem önöket is, önök pedig azt lássák be, ho gy a kormány, illetve akik ezt a törvénymódosítást a 2005. évi költségvetési törvényhez annak idején benyújtották, hibáztak, ezzel
