Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3374 ez az előterjesztés, ez pedig az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban s a többi eljárások tekintetében. Ezt azért tartom fontosnak külön kiemelni, mert a Ket. általános részében meghatározott kijáratok, kivételek, lehetőségek még ennyiben sem bizonyultak elegendőnek, hanem még pontos definícióra került még egy plusz, külön eljárás. Többen hivatkoztak arra, hogy ez a törvény mennyiben és hogyan ügyfélbarát. Nyilvánvalóan ezt a fogalmat majd a vita további részében is kibonthatjuk és méltathatjuk. Egyet azonban én nagyon szilárdan szeretnék leszögezni: a legkevésbé sem jogalkalmazóbarát, különösképpen, ha azt ves szük, hogy 2005. november 1jétől az egész joganyagot alkalmazni kell; valóban, a szakvizsgaanyagban föltűnt. Egyébként az imént említett felsorolást is szakvizsgaelőkészítő anyagból szedtem ki, hogy mely megoldások vannak a kijáratokra. Ha valaki ezt elo lvassa, ez egy elég barátságtalan bevezetése egy egységesnek mondott közigazgatási eljárási törvénynek, arról nem is beszélve, hogy jogalkalmazói szinten ez nem úgy történik, hogy a szakvizsgák megtörténnek, és akkor milyen jól fölkészültünk erre, hanem a valódi jogalkalmazás szintjén kellene, elnézést a csúnya szóért, mintegy beüzemelni ennek a törvénynek a működését innentől számítva néhány hónapon belül, a nyarat is tekintetbe véve. Az általános megállapítások körében elhangzott az, hogy milyen uniós elv árásoknak felelünk meg ezzel az előterjesztéssel. Már a közigazgatási eljárási törvény általános részének vitájában egyetértettünk abban, hogy uniós elvárások természetesen elvek tekintetében léteznek, de nem súlyosabban vagy nem kifejtettebben annál, mint amire egy demokratikusan működő és egy működő államigazgatást fontosnak tartó európai országban egyébként is a dolgoknak történniük kell. Azt gondolom, hogy az Unió tekintetében sem demokratikus, sem garanciális elvárások oldaláról nincsen adósságunk. Egy adósságunk viszont nagyon komolyan van, amiről kevesebbet szoktunk beszélni, mégpedig az államigazgatás kapacitása tekintetében. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos kérdés, kellene erről beszélnünk, hiszen mind személyzeti oldalról, mind pedig az alkalmaza ndó jogszabályok oldaláról az államigazgatási kapacitás befolyásolható, és azt gondolom, hogy egy november 1jei hatálybalépés tekintetében egy ilyen jellegű törvény elfogadása bizony a közeljövő államigazgatási kapacitását nem igazán nagy mértékben fogja növelni. Azt még hadd tegyem hozzá, hogy a módosítandó 62 törvény körében már benne van maga a kiindulási alap, a közigazgatási eljárási törvény általános normáit tartalmazó, 2004. december 22én elfogadott törvény. Elolvasva ezt a külön fejezetet csak úgy tudom méltatni a helyzetet, hogy valóban mintegy nekikezd azon dilemmák taglalásának, amelyek a törvény vitájában felmerültek, de korántsem fejezi azt be. Természetesen a felsorolásra nincs idő, de hogy példálózzak is: azt a problémát, amelyet említettünk , hogy a köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést törvényben vagy a köztestület alapszabályában, szervezeti szabályzatában meghatározott köztestületi szerv bírája el, nem óhajtja módosítani egy sor más probléma mellett. Szeretném azt leszögezni, hogy hatáskört nem lehet telepíteni köztestületi szerv alapszabályában meg szervezeti és működési eljárásában, csak törvényben. Ezt például nem óhajtja módosítani a törvény. Mindösszesen azt kell mondjam, hogy a részletes vitában nyilvánvalóan az ágazati szabályokon az ágazati jogszabályokkal foglalkozó képviselőtársaink részvételével végig kell majd haladnunk. (12.50) Bizonyos vagyok abban, hogy a módosító indítványok bőségével fogunk dolgozni majd a részletes vita során. S hadd mondjam el azt, hogy nyilv ánvalóan ennek a nagy anyagnak a támogatása vagy nem támogatása is úgy fog eldőlni, hogy az ágazati szabályok részletes és alapvető felülvizsgálata mellett a módosítandó törvények áttekintése után, a módosító indítványok elfogadásának tükrében mi az a joga nyag, amely kibontakozik. Végezetül pedig hadd mondjam el, hogy azt gondolom, nem kell a magyar jogalkotásnak ettől függetlenül feladnia azt a reményét, hogy egyszer majd egy egységes közigazgatási eljárási törvény lehet a kezünkben, egy kódex arról, hogy az államigazgatás hogyan és milyen szabályok között
