Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3345 Az örökségvédelmi törvény hatálybalépése óta eltelt időszak számomra bebizonyította, hogy az alapkoncepció, tehát ez az integrál t megoldás működőképes, ennek megfelelően én a magam nevében ezt a rendszert - ha tetszik, önkritikusan is - úgy értékelem, hogy nem váltotta valóra azokat az aggodalmakat, amelyeket korábban megfogalmaztam. Ennek megfelelően tartalmában is egyetértek azza l, hogy a törvényt részeiben kívánja csak a kormány most módosítani. A törvénymódosítás koncepciója számomra négy fontos kiinduló területet tartalmaz. Az első, amit az imént említettem, hogy a törvény maga koncepciójában helyes és jó, ezért az elmúlt évekb en az alkalmazás során világossá vált gyakorlati problémákat kell elsősorban megoldani, ennek megfelelően kell módosítani a korábbi törvényt. A kitűzött szándéka ellenére az is világos, hogy a törvény nem tudta mindenben kielégíteni a műemléki, régészeti ö rökségvédelem összes szakmai követelményét, a törvénymódosítás tehát ezt igyekszik figyelembe venni. Amiről korábban képviselőtársaim és a miniszter úr is beszélt, a beruházások, fejlesztések, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések számának jelentős növekedése vagy mennyiségi gyarapodása, ami egyébként örvendetes, de fokozott veszélyt jelent a műemlékekre, a régészeti lelőhelyekre, leletekre, ami hatékonyabb intézkedést kíván. Ez nagyon fontos alapelve a módosításnak. A módosítás negyedikként abból in dul ki, hogy mind a műemléki, mind a régészeti örökség pótolhatatlan nemzeti érték, védelme elsőrendű közérdek, így olyan szabályozást kíván, amely hosszú távra biztosítja az értékvédelem szempontjait, és ezeket az előírásokat szem előtt tartó szabályokat igyekszik alkotni. Fontosnak tartom kiemelni, amit a miniszter úr is említett bevezetőjében, hogy számos civil és társadalmi szakmai szervezet véleményezte a koncepciót. Arra majd kitérek, hogy egy lényeges kérdésben az alapvető véleménykülönbség fennmarad t, de a módosítás irányával ismereteink szerint - beleértve a jobb és szakszerű ügyfélbarát hatósági rendszer kialakítását - az érintett szakmák nagyobb része egyetértett. Természetesen a szokásoknak megfelelően olykor erőteljesebb változtatási igényt foga lmazott meg, mint amit végül is a törvénymódosítás javasol. A módosítások alapján kiemelt szempontnak gondolom a következőket. Támogatom és egyetértek azzal, hogy a módosítást áthatja a megelőző szellemiségű örökségvédelem. Ennek az igénynek a mentén kerül t megfogalmazásra a felügyeleti, tehát örökségvédelmi felügyeleti munka tartalma. A módosítás részben a fentiekre alapozva, részben a hatósági eszközök pontosításával a meglévő erőforrások hatékonyabb kihasználására törekszik. A módosítás célja, hogy bizon yos fogalmak az állampolgárok részére is érthetőbbé váljanak, a kulturális örökség értékeinek körét, védelmének fontosságát tehát, nevezzük őket így, a civilek is világosan lássák. Meghatározásra kerül az az alapelv - és ez is helyes , hogy a műemlékek, r égészeti lelőhelyek és védett műkincsek tulajdonosai akkor érezhetik, hogy valóban a nemzeti örökség egyegy darabját birtokolják, ha az állam a védelem kimondásán túl részükre bizonyos kedvezményeket, támogatásokat is nyújt. Tegyük hozzá, ez utóbbi terüle ten még csak kezdeti lépések, szándékok láthatók, de számos más ország gyakorlata szerint élni lehet, amint erre anyagi lehetőség nyílik, ezzel a lehetőséggel, hiszen ez fontos a kulturális örökség elemeinek méltó megőrzéséhez. Az eredetileg elképzelt módo sítás, persze parlamenti képviselőként ezt mindannyian tudjuk, sokkal több törvényrészt érintett volna - mármint ez általános szokás az ilyen típusú, átfogóbbnak szánt módosításoknál , beleértve például az eredeti szándék szerint a teljes fogalomrendszer pontosítását, kitérve az értelmezés esetenként zavaró hiányosságaira, pontatlanságaira is. Az eredmény számos területen így látszólag soványabb a tervezettnél, de még egyszer mondom, általában az ilyen típusú törvénymódosításoknál ez a szokás.
