Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN
3339 tartottuk azokat az aggodalmakat, amelyeket akkor e törvény elfogadása okán vagy e törvény elfogadása során hangoztattunk. A másik elágazó érvelés az, hogy ha akkor ez volt a véleményünk, akkor most miért ennek a tör vénynek a módosítására, finomítására, cizellálására teszünk javaslatot, miért nem arra, hogy ezt a törvényt úgy, ahogy van, helyezzük hatályon kívül, és állítsuk vissza az eredeti állapotot, amely 2001ig fennállt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondo lom, hogy mi nemcsak ellenzékben, hanem kormányon is igyekszünk felelős magatartást tanúsítani, készséggel beismerjük, hogy azok az aggodalmak, amelyek arról szóltak, hogy ez az így létrehozott centralizált intézményrendszer működésképtelen lesz, nem válta k be. Az intézményrendszer működőképes, legfeljebb - és e tekintetben szeretném leszögezni: nem nagyon változott az álláspontunk - fölösleges volt létrehozni. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy ha négyévenként a választópolgárok kormányváltásról vagy a korm ány megtartásáról szavaznak - de semmiképpen sem szavaznak négyévenként kormányváltásnál többről, rendszerváltásnál valamivel kevesebbről , egy általános választás nyomán hivatalba lépő új kormánynak nem lehet az a feladata, hogy minden olyan lépést, amel yet akkor, amikor ellenzékben volt, ellenzett, az egész országot fenekestül fölforgatva visszavonjon, minden intézményrendszert, amelyet az elődei hoztak létre, szétverjen, a helyét felszántsa és sóval behintse. A létrehozott centralizált intézményrendszer ről a véleményünk jelentősen nem javult. Ha rajtunk múlnék, és ez nem történt volna meg 2001ben, mi a magunk részéről most nem hoznók létre ezt az intézményrendszert, de tekintettel arra, hogy létrejött, és tekintettel arra, hogy nem bizonyult teljesen mű ködésképtelennek, úgy láttuk jónak, ha nem a megszüntetésére, hanem működésének javítására igyekszünk koncentrálni. Ha azt mondtam, hogy a központi hivatalt úgy hozták létre, hogy jogkörét a törvénytervezet nem szabályozta, ezt a véleményünket továbbra is fenntartjuk, és úgy gondoljuk, hogy a jelenleg benyújtott törvényjavaslat lényegesen jobban szabályozza azokat a jogköröket és azokat a felelősségi köröket, amelyek birtokában és amelyek tisztázásával a kulturális örökségvédelem feladatai elláthatóak. Tisz telt Ház! A törvényjavaslat az integrált örökségvédelmi törekvések vagy tevékenységek megkönnyítése érdekében új fogalmakat is vezet be, természetesen nem új fogalmakat, csak új törvényben meghatározott fogalmakat vezet be. Ilyen, amelyekről már a miniszte r úr az imént beszélt, a világörökségi terület, illetőleg a történeti és nemzeti emlékhelyek fogalma. Ezekre vonatkozó előírásokat, szabályokat vezet be a törvényjavaslat, és úgy gondoljuk, hogy ezek a törvény rugalmasabb alkalmazását és a szóban forgó ter ületek kulturális örökségvédelmi szempontból történő hatékonyabb megóvását teszik lehetővé. Ami a régészeti örökségvédelem területét illeti, szeretném fölhívni tisztelt ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy a múzeumok szakmai monopóliumát e tekintetbe n éppen a 2001. évi LXIV. törvény törte meg, tehát azt, hogy ebben miért nem vagyunk kellő tekintettel a múzeumok szakmai monopóliumára, ezt a bírálatot mintegy négy évvel elkésettnek érzem. Mindazonáltal a régészeti emlékhelyek ügyében az a sajátos helyze t áll elő, hogy itt egy olyan területről van szó, ami rendszerint valakinek a tulajdonában van, az illető valamilyen módon hasznosítani kívánja, és ezzel a hasznosítással kell valamilyen módon összhangba kerülnie a netán ott található régészeti emlék feltá rásának, megóvásának. Úgy ítéltük meg, hogy a négy esztendeje elfogadott törvény ezt az összhangot nem teremti meg kellőképpen, nem teszi kellőképpen érdekeltté a tulajdonost abban, és nem segíti őt abban kellőképpen, hogy a területet úgy hasznosítsa, hogy az a régészeti emlék megóvásával párosuljon. A magunk részéről úgy látjuk, hogy a most bevezetésre kerülő lehetőségek, fogalmak, eljárások jelentősen megkönnyítik a régészeti emlékhely tulajdonosának azt, hogy gazdasági érdekeinek megfelelően tudja haszno sítani a területet, miközben a kulturális örökség védelmét magas szinten el lehet látni.
