Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 23 (227. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - “Következik-e a miniszterelnök úr rákellenes programjából, hogy több PET-centrumra és a hozzáférés valódi esélyegyenlőségére van szükség?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter:
3271 Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A PET, vagyis a pozitronemissziós tomográf olyan berendezés, amellyel onkológiai vizsgálatok végezhetők. A betegről egyetlen, alig negyedórás vizsgálattal az egész testet ábrázoló anatómiai és funkcionális képek készíthetők - ezt nem a miniszter úrnak mondom természetesen, hanem a szélesebb közvélemény tájékozódására, bár magamnak is utána kellett azért néznem , és ezen képek egymásra vetítésével elvégezhető a rákos folyamatok felismerése és lokalizálása. A PETtel nemcsak az elsődleges tumor, hanem a szerve zet bármely részén keletkezett áttételek is azonnal láthatóvá válnak, ezáltal a további vizsgálatok elkerülhetők, a beteg útja lerövidíthető, vagyis az ellátás gyorsabbá és hatékonyabbá válik. Jelenleg az országban egy olyan speciális kamera, egy gammakam era van, amelyet PETvizsgálatokra is alkalmasan lehet működtetni, és négy helyen van olyan, ahol a PETüzemmód lehetősége biztosított. Nemzetközi adatok alapján 22,5 millió lakosra számítanak egy úgynevezett PETcentrumot, hazánk lakosságának igényeit te hát minimum négy ilyen központ tudná kielégíteni. Tavaly kéthárom ezer helyett mégis csupán alig kétszáz beteg jutott el a DélAlföldről a debreceni kivizsgálásra, indokolt tehát, hogy minden régióban működjön egy, a rákbetegség korai kimutatását szolgáló berendezés. Amiért a kérdést föltettem: a vizsgálatok finanszírozása helyett politikai kérdésről van szó. Tehát nem akarok belemenni abba, hogy társadalombiztosítás, ki állja, hogyan, bár ez egy nagyon lényeges kérdés, de a kérdésem címéhez térek vissza, nevezetesen: következike a miniszterelnök úr rákellenes programjából, hogy az elmondottak szerint több PETcentrumra és a hozzáférés valódi esélyegyenlőségére van szükség? (16.30) Nyilvánvalóan igen, hiszen a miniszterelnök úr május 9én ezt mondta: jelen tős a különbség a rákos megbetegedések arányában Magyarország, Ausztria és a többi ország között. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyekkel a mellrákszűrésben 53 százalékról legalább a következő évben el tudunk jutni a 65 százalékig, aztán menni kell maj d tovább. A kérdésem költői kérdés ezek után. Azt szeretném tehát kérdezni, hogy hogyan áll ez a program, és a száz lépés egyikeként milyen intézkedéseket tesz a kormány a rák ellen. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Rácz Jenő egészségügyi miniszter úr válaszol. DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban szeretném megköszönni a kérdést, mert egy olyan kérdésre világított rá, amely a k övetkező években a diagnosztikai fejlesztésben alapvető változásokat hozhat a magyar egészségügyben. Az idei évre megkötött finanszírozási szerződésekkor egyetlenegy szolgáltató, a Debreceni Egyetem centruma volt képes valóban arra, hogy PETvizsgálatokat végezzen, és az sem a legmodernebb készülékkel történhetett. Fokozatosan emelkedő számban, 200, 500, majd 1000 vizsgálat végzésére volt lehetőség, azonban ennél sokkal modernebb és sokkal nagyobb hatékonyságú eszközök is vannak már jelen pillanatban, így j elenleg háromhetes várakozási idő van a PET vonatkozásában. A szakmai kollégium elkészítette a fejlesztési koncepcióját. Ezt négy pontban tudnám összefoglalni: 1. Növelni kell a kapacitásokat, és mintegy öt év alatt körülbelü l 10 ezer vizsgálat elvégzésére alkalmas kapacitást kell kiépíteni. 2. A következő PETcentrumnak a fővárosban kell befogadást adni. 3. A fejlődésnek megfelelően ezek már nem PET, hanem PETCT készülékek kell, hogy legyenek.
