Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3186 alkotmány- és igazságügyi bizott ság által kialakított állásponthoz, és ezúton is szeretném még egyszer megköszönni az önök munkáját és segítségét. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlé s! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 88 perces időkeretben. Legelőször megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének, aki írásban előre jelezte felszólalási igényét. Parancs oljon, öné a szó, képviselő úr. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Annak ez elvárásnak, amit az államtitkár úr a képviselőknek fölvetett, nem lesz nehéz eleget tenni, ugyanis ezt a bizottsági ajánlást az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag hozta meg, és az ellenőrzési albizottság Szentgyörgyvölgyi Péter úr vezetésével alapos előkészítő munkát végzett, amelyben - bizottsági előadóként is ismertetve - megjelentek mindazon elvárások és jelenlegi helyzetfeltárási tényelemzések, amelyek mind a jo gi segítségnyújtást, mind a pártfogói felügyeletet, mind pedig a közvetítő tevékenységet magában foglalják. Úgy tűnik, hogy a 20022003ban meghozott törvények az idő próbáját kiállták, ennek a társadalmi igénynek, amely a jogszolgáltatás igénybevétele von atkozásában megjelent, eleget tettek. (13.30) Ennek persze vannak előzményei, több mint 20 évvel ezelőtt, 25 évvel ezelőtt kezdődött az úgynevezett jogsegélyszolgálati intézményrendszer bevezetése, ami aztán a rendszerváltás után elhalóban volt. A pártok próbálkoztak ilyen ingyenes jogi segítségadási tevékenységgel, és civil szervezetek is, de ez igazán akkor éri el a célját, ha intézményessé válik, és a jogrendszerünkbe beépül, mint ahogy ez most már, hála a jó istennek, itt két éve meg is van. A közvetít ői tevékenység ugyancsak jó hatással van a fölösleges és sokszor időhúzó és költségeket sem kímélő eljárások megelőzésére, bár természetesen nem old meg mindent, mert vannak olyan felek, akiknek aztán akármilyen mediátor mondhat akármit, ők a pereskedés ke dvéért, l’art pour l’art is megpróbálják, miért ne. De mindenesetre az intézmény nagyon jól működik, és ennek a szélesebb körben történő elterjesztése olyan feladat, aminek a kormányzat saját munkájában is meg kell jelennie. A pártfogói felügyeletnél, ahog y előadói mivoltában Szentgyörgyvölgyi Péter is említette, bizony az úgynevezett rossz előítéletektől megszabadítva kell működnie, mert ez a pártfogói felügyelet úgy él valamikori képzeletünkben, mintha refes intézmény lenne, hogy kijön az illető a börtönb ől, és akkor a pártfogó felügyelő figyelgeti és besúg róla, és mit tudom én. Nem erről szól, egészen más ez az intézmény már, és a pártfogói felügyelet elsősorban azoknak a társadalomba való visszailleszkedését és bizonyos eligazítását az életben szolgálja , akik ilyen vagy olyan büntetésük letöltése után kiszabadultak. Az államtitkár úr jelezte, hogy az országgyűlési határozati javaslat konkrétan nem fogalmaz meg a kormány részére kötelező elvárást. Ez igaz, viszont azért fölkéri a kormányt az 1. pontban, h ogy a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának előkészítésében vegye figyelembe a jogi segítségnyújtásnál, ahogy az államtitkár úr egyébként utalt rá, hogy 2006tól már ez a peres eljárásokban is intézményesített rendszerben megjelenő tevékenys ég. De ahogy Szentgyörgyvölgyi Péter úr is jelezte, bizony vannak olyan esetek, amikor ennek a jogintézménynek a megjelenése a polgári perrendtartási törvény anomáliái miatt nehézségbe ütközik, és a jogérvényesítési lehetőséget azok számára korlátozzák, ak ik leginkább rá vannak erre szorulva, mert mint tudjuk, a jogi segítségnyújtás intézményét nem a nagy bankárok szokták igénybe venni, vagy azok, akik nagy közvagyonok elsíbolásával vannak ittott, amott megvádolva, mert arra megvannak a sztárügyvédek, akik ezzel foglalkoznak. A kisemberek jogi ügyei - és ezen belül is elsősorban munkajogi, társadalombiztosítási, szociális ügyekben történő - ellátását szolgálja. Én csináltam,
