Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3185 DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűl és alkotmány- és igazságügyi bizottsága hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottsága a 2004. év végén tartott ülésein hallgatta meg az Igazságügyi Minisztérium, valamint a jogalkalmazásban éri ntett ügyvédi kamarák, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, továbbá az Országos Mediációs Egyesület képviselőit. Az albizottság a meghallgatások elsődleges céljaként a pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó új szabályok, a jogi segí tségnyújtásról és a közvetítői tevékenységről szóló törvények életbelépését követően felmerült gyakorlati tapasztalatok megismerését és az azok alapján szükség szerint a kormány által teendő további intézkedések meghatározását jelölte meg. Az Igazságügyi M inisztérium mint a jogalkotásért felelős tárca, üdvözölte az albizottság példaértékű kezdeményezését. Az elmúlt években az Országgyűlés által elfogadott törvények gyakorlati tapasztalatainak megismerése iránti igény egyben a jogalkotói felelősség megerősít ését is szolgálja. Örömünkre szolgál az a tény, hogy az indítvány indokolásának megállapításai széles körű szakmai konszenzust tükröznek a tekintetben, hogy a vizsgált jogintézményekre szükség van, az albizottság munkájában részt vevő képviselők továbbra i s támogatják a törvények megalkotását létrehozó kormányzati szándékot, és a megkezdett munkákat tovább kell és lehet fejleszteni. Az albizottság felelősségteljes munkájának eredményeként került benyújtásra az önök előtt lévő bizottsági önálló indítvány, am ely a pártfogó felügyelői tevékenységre és az arra vonatkozó jogi szabályozásra nem jelöl meg feladatot a kormány részére. A jogi segítségnyújtás reformja egy kiterjedt, sok szakterületre kiható intézkedéscsomag. A reform érintette, érinti a polgári peres eljárásokban érvényesülő költségkedvezményeket, a sértettek jogvédelmét, és bevezetett egy új jogi segítségnyújtási formát, az úgynevezett peren kívüli jogi segítségnyújtást. A törvény 2004. április 1jei hatálybalépésével kerü lt sor a peren kívüli jogi segítségnyújtás bevezetésére, míg a reformfolyamat kiteljesedéseként a peres eljárásokban igénybe vehető jogi segítségnyújtás 2006. január 1jei bevezetésének biztosításával válik teljessé az a kormányzati szándék, hogy az arra r ászorulók részére lehetőség szerint minden segítséget megadjon jogaik érvényesítéséhez. Új jogintézményként jelent meg a hazai jogrendszerben a polgári jogviták körében bevezetett közvetítői tevékenység mint perelkerülő, alternatív vitarendezési mód. A tör vény megszavazásakor az Országgyűlés szinte egyhangúlag támogatta e jogintézményt, elsődlegesen azért, hogy a peres eljárások elkerülése érdekében új lehetőséget kínáljon a jogkereső állampolgárok részére a vitás ügyek egyszerűbb, gyorsabb megoldására, egy ben ismertebbé tegye a kulturált vitarendezés e már máshol jól ismert módját. A kormány kiemelt figyelmet fordít mindkét új jogintézmény népszerűsítésére, de indokolt további erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy minél szélesebb körben váljanak ismer tté a jogkeresők körében az e törvények által biztosított lehetőségek. Megtiszteltetés, hogy ebben a kérdésben az alkotmány- és igazságügyi bizottság is osztja, osztotta a kormány álláspontját. Mindkét törvény vonatkozásában kormányhatározat írja elő hatás tanulmány készítését, sőt a közvetítés esetében annak megállapításairól még az Országgyűlést is tájékoztatni kell ez év végéig, így e feladatok keretében vizsgálható meg az is, hogy szükségese a jogi szabályozás fejlesztése, esetleges módosítása. Ha ezekr e a kérdésekre a válasz igen lesz, elő kell készíteni a módosításokat tartalmazó törvényjavaslatokat. A közvetítés jogintézményét érintheti továbbá az Európai Unióban kidolgozás alatt álló, a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó, mediációról szóló irányelv időközbeni esetleges elfogadása is. Mindezek alapján tehát a kormány egyértelműen támogatja a bizottsági önálló indítvány elfogadását, és kérem, hogy az indítvány elfogadásával valamennyi képviselő csatlakozzon az
