Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3160 A költségvetés alapkérdése az elmúlt három évben az volt, hogy nem tud megfelelő forrást biztosítani az állami feladatok ellátásához. A költségvetés rendszerében együtt jelentkezik a rendelkezésre álló előirányzat ok felhasználásának időbeli késése, elmaradása és a költségvetési egyensúly közelítését célzó évközi beavatkozások szükségessége. Az évközi beavatkozások jellemzően csak a forráselosztást érintik, ezzel párhuzamosan a feladatrendszer átfogó, rendszerszemlé letű újragondolása nem történik meg; magyarán a költségvetés egyensúlyban tartására a kormány a legprimitívebb fűnyíróelvet alkalmazza. Érdekes ellentmondás, hogy a kormány ugyan egyetértett azzal, hogy az államháztartás belső pénzügyi ellenőrző rendszerét ki kell alakítania, sőt az erre vonatkozó jogi szabályozás is megszületett 2003ban, ám a költségvetés a szükséges létszám- és költségvetési előirányzatot a fejezetek számára a hiányra hivatkozva nem tudta biztosítani. Az ÁSZ véleménye szerint - és ezzel egyetértünk - a nem megfelelő belső kontrollrendszer változatlanul kockázati tényező a közszféra működésének hatékonysága, a költségvetési gazdálkodás szabályszerűsége, illetve a költségvetési beszámoló megbízhatósága szempontjából. Tisztelt Ház! A társada lombiztosítási alapok pénzügyi helyzete egyre kedvezőtlenebbül alakul. A 2003. évi hiány csaknem két és félszeresével haladta meg a 2002. évit, s a hiány növekedése 2004ben tovább folytatódott. A tények ellenére a probléma megoldására a kormány kísérletet sem tesz. Ebben a kérdésben jó tíz éve a mindenkori ellenzék ostorozza a mindenkori kormányt, várható, hogy 2006ban is szerepcsere lesz, de a társadalom számára komoly pazarlást jelentő rendszer jottányit sem halad előre. Az alapok meghatározó ellátási k iadásai a tervezettnél nagyobb összegben teljesülnek, és érdekes módon a bruttó keresettömegnek a tervezettet meghaladó növekedése a járulékok növekedésében nem jelentkezik. A bevételek elmaradásában a fizetési hajlandóság romlása is szerepet játszik, ez s ajnos állami intézményekre, vállalatokra is jellemző. A jelenlegi szolgáltatási feltételek és bevételi lehetőségek mellett a helyzet romlása várható. Külön probléma, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap látszólagos egyensúlya csak a központi költségvetésből tör ténő mind nagyobb pénzátadás mellett biztosítható. Érdekes megállapítást közöl az ÁSZ a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatosan. A gyógyszerfogyasztás ugyanis az országban az elmúlt nyolc évben érdemben növekedett, mindamellett, hogy az elmúlt években viszont a z átlagos életkor örvendetesen nőtt, és ez alapvetően a fogyasztás növekedését indukálná. Tehát a fogyasztás nem növekedett, a kiadások annál inkább. Ez talán magyarázatot ad a miniszterelnök úrnak arra a felvetésére is, hogy a II. kerületi gyógyszerfogyas ztás jobb egészségügyi állapot mellett miért a kétszerese a Békés megyeinek. Tapasztalataink szerint 1997, a társadalom kettészakadásának felgyorsulása óta sok esetben a szegénység látványosan érhető tetten a gyógyszertárak pénztárainál, ahol az emberek a magas árak miatt kénytelenek lemondani a számukra felírt szükséges gyógyszerekről is. Általában megállapítható, hogy a gyógyszerkassza kiadásainak túllépését korlátozó érdemi intézkedések nem történtek, csak tüneti kezelés folyik. Sajnálatos, hogy ezt a ké rdést a kormány továbbra is csak finanszírozási kérdésként kezeli, az egészségpolitikai célok tervezése, mérlegelése kimarad. Ezt azért alátámasztja az 1. számú mellékletben az ÁSZ részéről a fejezetek vezetőinek megfogalmazott javaslatok és az azokra adot t válaszok kimutatása. Ha itt föllapozzuk a gyógyszertámogatással és finanszírozással kapcsolatos részt, 13 javaslat olvasható az ÁSZ részéről, amelyből egyre reagál csupán a kormány, 12 esetében még arra sem vette a fáradságot, hogy reagálna. Lehet, hogy ezért tartunk itt. Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok kiadásai és bevételei 2003ban 12 százalékkal növekedtek, ami jó dolog lenne; a baj csak az, hogy a működési kiadások a tárgyévi kiadások növekvő részarányát kötik le. Ennek oka elsősorban az, hogy a kormányprogramból adódó bér- és szociálpolitikai többletkiadásokra a költségvetés továbbra sem nyújt kellő fedezetet. Az önkormányzatok közel 40 százaléka működési forráshiányos volt, ami strukturális problémákra utal. Sajátos problémája az önkormányzatok nak, hogy az európai uniós, valamint a hazai fejlesztési pályázatok saját forrásainak kiegészítésére szánt 4,4 milliárd forintnak 2 százalékát sem vették
