Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3148 Szeretném mindenekelőtt előrebocsátani, hogy a Számvevőszék mu nkáját a kormány, és ezen belül a pénzügyi kormány nagyra értékeli, és ez a beszámoló híven tükrözi azt a tevékenységet, amelyet a tavalyi évben az Állami Számvevőszék végzett, hiszen ez a munka, amelyet részletesen is ismertet a beszámoló, teljes egészébe n megfelel az előzetes ellenőrzési tervnek. Csak jellemzésül szabad legyen megemlíteni, hogy a Számvevőszék, ahogy a jelentésből is kiderül, 107 vizsgálatot folytatott, és a tervben szereplő 58 befejezésre tervezett vizsgálattal szemben 70 ellenőrzésről ké szített alapos jelentést. Úgy látjuk, hogy az Állami Számvevőszék az ellenőrzések szempontjainak kiválasztásakor annak az országgyűlési határozatnak megfelelően járt el, amely 2003ban született, és súlyponti kérdésként kezelte a zárszámadás és az önkormán yzatok átfogó ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ez utóbbiakat azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert a magyar önkormányzati rendszer heterogenitásából következően komoly feladatot ró a pénzügyi kormányzatra is, a Belügyminisztériumra is, illetve ily en értelemben a Számvevőszékre is, és őszinte csodálattal figyeljük, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Számvevőszék egy ilyen heterogén rendszernek a vizsgálatára. De azt gondoljuk, hogy ez igen fontos valamennyiünk, az egész államháztartás megítélése szá mára. Több jelentés készült, amit szintén nagyon fontosnak tartunk, az oktatás, az egészségügy vagy az államháztartáson kívüli feladatellátás és a közútfejlesztés témakörében is. Megállapíthatjuk, hogy a feladattervbe felvett témák között fokozatosan előté rbe kerültek a gazdaságosságra, a hatékonyságra, az eredményességre vonatkozó ellenőrzések, amelyek azt mutatják, hogy itt egy fokozatos minőségi váltás következett be az elmúlt években a Számvevőszék tevékenységében. És ennek alapján egyetértünk azzal az értékeléssel, hogy az Állami Számvevőszék az országgyűlési ajánlások, illetve a magyar gazdaság és társadalom legaktuálisabb problémáinak figyelembevételével végezte a 2004. évi munkáit. Külön szeretném kiemelni, hogy az ÁSZ jelentése először tartalmaz egy olyan áttekintést, amely az uniós források felhasználásának ellenőrzéseiről ad képet, és amely anyag egyben az Európai Számvevőszék tájékoztatását is szolgálja. Ez a terület nyilvánvalóan egyre nagyobb jelentőséggel bír majd az ellenőrzések területén, ezé rt a jövőre nézve ez különösen fontos. Ugyancsak fontos, hogy a jelentés nagy teret szentel az ellenőrzésekből adódó tapasztalatoknak és e tapasztalatok gyakorlati hasznosulásának. Az Állami Számvevőszék mint önálló független ellenőrző szerv, a vizsgálatai ból levont következtetéseket a legtöbb esetben lényegi kérdések megvilágítására koncentrálja, és tapasztalataink szerint szakmailag is helytálló javaslatokat tesz. Ahogy a bevezetőben említettem, a kormányzati szervek ezt fontosnak tartják, és e javaslatok at igyekeznek figyelembe venni, de természetesen hozzá kell tenni azt is a mostani jelentéshez, hogy van néhány olyan megállapítása, amellyel a vizsgálatban érdekeltek más, sokszor széles körben ismert vagy széles körből szerzett összefüggések alapján nem értenek teljes mértékben egyet, de azt gondolom, ezt mindkét fél természetesnek tartja. És persze azt is meg kell említenem, hogy talán nem véletlen, hogy általában azok a számvevőszéki felvetések hasznosulnak elsősorban, ahol korrekciókat, illetve egyes k ülönállóan is megvalósítható szabályozásokat említenek a javaslat tárgyaként. És azt is meg kell ehhez állapítani, hogy a nagyobb lélegzetű, átfogó változtatásokat igénylő módosítások csak hosszabb távon valósíthatók meg. Tehát ilyen értelemben azt is font osnak tartom, hogy amikor egyegy évben a Számvevőszék megfogalmazza a maga jelentésében a sokszor negatív megállapításait, akkor azok például a következő évben nem mindig hasznosulnak. De ha megnézzük azt, hogy, mondjuk, a két évvel ezelőtti meghatározáso kból, megállapításokból mi az, amit sikerült megszívlelni, akkor én úgy érzem, hogy e tekintetben sokkal jobban állunk, gondolok itt például a költségvetés összeállításának a mechanizmusára. Többszörösen említette a Számvevőszék az ezzel kapcsolatos problé máit, és örülök, hogy most elhangozhatott az, hogy ebben az évben például a fejezeti kezelésű előirányzatok
