Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
3143 szabályozási követelményeknek megfelelő hasznosítását. Szükséges továbbá az önkormányzati rendsze r régóta hangoztatott megújítása. Megkerülhetetlen a regionális fejlődés felgyorsítása, az Európai Unió igényeihez igazodó régiók kiépítése is. Az európai uniós tagság igényli, hogy a régiók sokrétű szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, ehhez megfelelő intéz ményrendszer is szükséges, különben nem leszünk alkalmasak a források fogadására és felhasználására. Mindezt persze jól tudjuk; mindezt az európai források hasznosításával kapcsolatos ellenőrzési tapasztalataink is messzemenően alátámasztják. Azokról - ezú ttal először - áttekintő jelentést adtunk az uniós partnerszervezetünknek, az Európai Unió Számvevőszékének. Vele a már korábban kialakult és most kibővült intézményi kooperáció arra is rávilágított, hogy luxembourgi kollégáink igénylik a munkamegosztást a nemzeti számvevőszékekkel, és fokozott figyelmet fordítanak azok ellenőrzési tapasztalataira. Jövőre az Állami Számvevőszéktől azt várják, hogy az Európai Unióval kapcsolatos, mindenekelőtt az úgynevezett strukturális alapokkal és a kohéziós alappal össze függő pénzmozgások ellenőrzését végző hazai szervezetek munkáját szakmai szempontból értékelje, tehát a monitoringot, és ezekhez kapcsolódóan mutassa be saját ellenőrzési tapasztalatait is. Ez annál inkább fontos és egyben közös érdekünk, mert az együttműk ödés egyik alapfeltétele a megfelelő külső és belső transzparencia. Tehát megbízhatóan és az uniós követelményeknek megfelelően kell elszámolni a kapott források szabályos és hatékony felhasználásáról. Ilyen körülmények között az átláthatóság és az elszámo ltathatóság megfelelő szintje - amelynek kialakítása a számvevőszéki stratégia alapvető célja - egyáltalán nem pusztán nemzeti belügy. Így például nemcsak a magunk érdeke, hogy a töredezett szabályozás helyett végre egy egységes államszámviteli törvény adj on elszámolási keretet. Megjegyzem, ennek szükségességéről először hat évvel ezelőtt beszéltem a képviselő hölgyek és urak messzemenő egyetértésével találkozva. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenőrzések által évek óta visszatérően felszínre hozott s így tipik usnak tekinthető költségvetési tervezési és végrehajtási anomáliák a pénzügyi szakapparátus erőfeszítései nyomán több területen fokozatosan visszaszorulnak. Mégsem szűnnek meg teljesen, mert okaik, gyökereik sok tekintetben nem kizárólag a költségvetési és pénzügyi rendszeren belül, hanem tágabb horizonton, az állam, illetőleg az államháztartás szerepvállalása elvi és szemléleti bizonytalanságainak körében, a vagyongazdálkodás anomáliáiban találhatók meg. Azt nem lehet állítani, hogy ellenőrzéseink nem tapa sztalnak jó helyi kezdeményezéseket a központi költségvetés vagy akár az önkormányzati szféra intézményei működésében, a mindennapi tevékenység ésszerűbb, takarékosabb vitelének szervezésében. (10.00) Ezek az üzemgazdasági megoldások - nevezzük í gy - azonban önmagukban nem eredményeznek, nem is eredményezhetnek olyan változásokat, amelyek a túlméretezett intézményhálózat vagy a több mint háromezer önállóan gazdálkodó önkormányzattal szétforgácsolt helyi közigazgatás által generált és akuttá vált m akrogazdasági problémákat megoldhatnák. Ellenőrzéseink ismételten megmutatták az intézményi korszerűsítés vontatottságát, a feladatfelülvizsgálatok körében a tanácstalanságot és - jelek szerint - az érdekeltség hiányát is. A diagnózis érthető, és korántse m tekinthető meglepőnek. A terápia, a megvalósíthatósági hatástanulmányokra épülő koncepció ugyanis - az ellenőrzések tanulsága szerint - nem áll rendelkezésre. Részben ennek tulajdonítható, hogy a modernizálásra és a karcsúsításra irányuló törekvések eddi g jobbára kimerültek a gyakorta nem megfelelően megalapozott, kampányszerű létszámleépítésekben és az intézmények számára mechanikus kényszerintézkedésként megélt - természetesen ennek elkerülése érdekében mindent megtett - forráselvonásokban. Más tényezők mellett ez is alapvetően közrejátszik abban, hogy nem elégséges az előrehaladás a nagy közösségi ellátóelosztó rendszerek modernizálásában. Pedig ezek, akár a képzés, akár az egészségügyi és jóléti szektor működése oldaláról, végső soron - és ezért hozom újra szóba ezt - versenyképességi tényezők, egyben persze tudjuk - és a pénz világa nagyon sok mindenben tükörkép
