Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
3142 Fejlesztési és Módszertani Intézetünk öná lló kutatásokon alapuló tanulmányokkal árnyalta a hazai privatizáció, a felsőoktatás, az egészségügy, valamint az állam és a magánszektor kapcsolatának főbb vonásait és azok mozgatóit. Ellenőrzéseink és az említett tanulmányok egyaránt felhívják a figyelme t azokra az összefüggésekre is, amelyek az Európai Unió tagjaként befolyásolják nemzetgazdaságunk kibontakozásának lehetőségeit és korlátait. Ezek is megerősítik, hogy tovább javítandó az államháztartás működésének átláthatósága, kiszámíthatósága és elszám oltathatósága. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi kormányzat a 2005. évi előirányzatok meghatározásához új típusú költségvetési tervezési módszert alakított ki, emellett az átláthatóság javítása érdekében módosította a költségvetés fejezeti rendjét, és az á llamháztartási fejlesztésekkel, valamint az Európai Unióval kapcsolatban új összefoglaló adatokat is kimunkált. Ezek jelentős eredmények, de arról sem feledkezhetünk meg - s ez is igen lényeges sajnos , hogy hasonlóan a közelmúlt éves költségvetési javasl ataihoz, legutóbb a 2005. évre vonatkozóan sem értékelhettük teljesnek és megnyugtatónak az adóbevételi, valamint a vámbevételi előirányzatok megalapozottságát. A költségvetési törvényjavaslat mérleg szerinti bevételi főösszegének több mint felét kényszerü ltünk olyannak minősíteni, hogy teljesíthetőségük közepes, illetve magas kockázatú. Szintén a korábbiakhoz hasonlóan immár tartóssá vált irányzat, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak körében is a hiánnyal kapcsolatos kockázatokra kellett felhív nunk a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyek és Urak! Ma az Európai Unió teljes jogú tagjaként az európai belpiac szereplői vagyunk. Helyzetünket azonban csak akkor tudjuk megfelelően kiaknázni, ha képesek vagyunk, képesek leszünk a közlekedés i, a kereskedelmi, a pénzügyi és korántsem utolsósorban a jogbiztonsági, közigazgatási infrastruktúránkat fejleszteni, mondhatni, európai szintűvé tenni. A magyar gazdaság felzárkóztatása, versenyképességének javítása többek között az infrastrukturális lem aradásunk mielőbbi mérséklődését és ennek érdekében a beruházási ráta érzékelhető növelését igényli. Ugyanakkor azonban lehetőségeink korlátokat szabnak az állami forrásokból megvalósítható beruházások növelésének. Minden bizonnyal az egyik lehetséges kitö rési pont, a feszültségek oldásának útja a közszféra és a magánszektor új és korszerű együttműködési lehetőségeinek kibontakoztatása. Erre a költségvetést - hangsúlyozom - rövid távon kímélő megoldásra világszerte sikeres és bizony kevésbé sikeres példák v annak. Az úgynevezett public private partnership konstrukció alkalmazása már nálunk is előtérbe került. Az ilyen megoldások, hangsúlyozom, ha jól előkészítik őket, ha gondoskodnak a kockázatmegosztásról, és ha az előbb megvalósuló fejlesztések nyomán reali zált gazdasági, társadalmi haszon nagyobb, mint a különböző hitelkonstrukciók, kivásárlások, rendelkezésreállási díjak nyomán előálló jelentős, sokszor igen jelentős többlet, akkor ezek célszerű és hasznos lépésként értékelhetők. A fejlesztések kétségkívül számottevően javíthatják a nemzeti versenyképességet, ugyanakkor a költségvetésre és az államadósságra gyakorolt együttes pénzügyi determinációs hatásuk azonban, figyelemmel az évtizedes léptékű időtávra is, a generációs felelősséget előtérbe állító körül tekintésre, mérlegelésre inthet mindnyájunkat. Megkülönböztetett figyelmet ezért érdemelnek azok az eddigi ellenőrzési megállapítások, amelyek hiányolták a projektek és a megvalósításukban közreműködők kiválasztására, valamint az előnyöket, hátrányokat és kockázatokat feltáró pénzügyi számításokra vonatkozó részletesebb információkat. Vizsgálataink azt is felszínre hozták, hogy a már épülő vagy kivitelezés előtt álló autópályák koncesszióba adásának jogi feltételei és a konstrukció garanciarendszere nem ism eretesek. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetgazdaság kulcsterületeire kiterjedő ellenőrzéseink tapasztalatai nem hagynak kétséget, hogy szükség lenne a kialakuló nemzetgazdasági léptékű tervezést megerősíteni. Különösen a makrogazdasági pénzügyi előregondolko dás, a prognosztizálás és elemzés erősítése fontos ahhoz, hogy jól megalapozhassuk a 2007 és 2013 közötti időhorizontra az Európai Unió költségvetéséhez is igazodó hazai költségvetés- és fejlesztéspolitikát. Ez szükséges ahhoz, hogy az eddigieknél kisebb z ökkenőkkel, kevesebb késlekedéssel kiaknázzuk az uniós tagság előnyeit, és kellő biztonsággal menedzseljük a támogatások jó hatásfokú és a rigorózus közösségi
