Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3123 Mivel több fels zólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Juhász Gábor államtitkár urat, most vagy a határozathozatal előtt kíván szólni. (Jelzésre:) Öné a szó. JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Urak! - és mindazok, akik ebben a kései, csaknem éjféli órában figyelemmel kísérik a parlament munkáját. Azért gondoltam, hogy hozzászólok, mert úgy látom, hogy gyakorlatilag kimerülőfélben van ez a vita, minden érvet pró és kontra elmondtak. Úgy hiszem, hogy ma itt akár éjszaka is elmondható, hogy a kormány nemzetstratégiája elég világos. Azt célozza, hogy minél többen boldogulhassanak azon a földön, amit szülőföldnek neveznek. Ha másképp mondom, akkor azt kell mondanom, hogy az a magyarság egyik nemzetstratégiai kérdése, hogy a Kárpátmedencét lakjuk vagy nem lakjuk, hogy ott maradunke, ami ezer éve adott esetben magyarlakta terület, vagy úgy gondoljuk, hogy egy valamilyen kisebbnagyobb területre össze lehet hozni azokat a magyarokat, akik ma a Kárpátmedencében szanaszét laknak. Úgy hiszem, ha úgy értelmezzük ezt a kérdést, ahogy valószínűleg szívünkből mindnyájan gondoljuk, hogy a magyar nemzetstratégia nem szólhat másról, mint a szülőföldön való boldogulásról, arról, hogy őrizzük a magyarlakt a területeket a Kárpátmedencében, akkor ebben a kérdésben nyilvánvaló módon egyetértünk. Ha arra gondolunk, hogy azért ez nem mindenkinek megfelelő egyéni cél, és sokan vannak azok, akik úgy gondolják, hogy még az ő életükben akarnak jobban élni, és ezt a mai Magyar Köztársaság területén képzelik el, azoknak viszont ez a javaslat, amelyet Avarkeszi úrék kidolgoztak - köszönet nekik érte, sőt mi több, a négy politikai párttal le is egyeztették, és úgy hiszem, hogy a javaslattal amúgy mindenki egyet is ért, ahogy ez a vitában elhangzott , ez a javaslat azt az egyszerű célt tűzi ki, hogy aki nem tud megmaradni, vagy nem akar megmaradni azon a magyarlakta területen, ahol született, hanem ide, a mai Magyar Köztársaságba szeretne jönni lakni, azoknak érdemben gy orsítson, egyszerűsítsen, ha úgy tetszik, kedvezményeket biztosítson a magyar állampolgárság megszerzésére, és a mai Magyar Köztársaság területén történő új élet kialakítására. Ezt a javaslatot annak rendje és módja szerint - ez szintén elhangzott Szentgyö rgyvölgyi úr hozzászólásában , ezt az irányt jól képviseli ez a javaslat, és érdemben segítséget nyújt. Vagyis tökéletesen kielégíti azt a kormányzati szándékot, hogy mit gondolunk a nemzetről, és mit gondolunk azokról, akik úgy gondolják, hogy ők most id e akarnak jönni a mai Magyarországra. Ha azt vizsgáljuk, amit Lezsák képviselő úr elmondott, akkor annyiban hadd reflektáljak rá, hogy ez egy kapcsolódó módosító indítvány, nem tárgya a mai napi vitának. Nyilván ő elmondta, mert úgy gondolta, hogy erről va n szó, de erről itt külön vitát nyitnunk nem kell. Körömi Attila képviselő úr külső segítséggel készített módosító indítványaira ugyanaz a véleményem van, és hadd mondjam el, amit Szentgyörgyvölgyi úr mondott - talán így is fogalmazott, bár nem ugyanezekke l a szavakkal , hogy attól tartok, jogi úton ez a dolog nem kivitelezhető. Ezt nyilván a módosító indítvány készítője is tudja, ezért aztán ő politikai szándékról beszélt. Nekem a kormány képviselőjeként nincs módon az ő politikai szándékait minősíteni, s zimpatikus vagy nem szimpatikus alapon, hanem meg kell maradjak tárgyszerűen annál a javaslatnál, amit a parlament tárgyal. Vagyis ennek a javaslatnak, amely ma a parlament asztalán fekszik, a kormány általi támogatásba az a része fog kerülni, amely a négy politikai párt által finomító, jobbító, bizonyos részletkérdésekben, azt hiszem, hogy komfortosabb, kellemesebb és szimpatikusabb megvilágításba hoz egyegy résztémakört. Vagyis a négypárti módosító indítványokat a kormány támogatni fogja, az összes többi t pedig nem fogja támogatni, hiszen maga a törvényjavaslat is egy olyan szándékkal készült, hogy ha lehet, akkor politikai konszenzust teremtsünk ennek a bizonyos egyszerű, gyors,
