Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KÖRÖMI ATTILA (független):
3124 emberséges eljárásnak, illetve a kedvezmények kérdéskörében. Ezt a négy parl amenti párt közös módosító indítványai a mi megítélésünk szerint megtestesítik. Arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársak, hogy támogassák az eredeti előterjesztést, Avarkeszi úrék munkáját, támogassák a négypárti módosító indítványokat, és a javaslatot fogadják el. Köszönöm szépen. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : A módosító javaslatokról a következő ülésünkön határozunk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlé s! A napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalások következnek. Körömi Attila képviselő úr napirend utáni felszólalásának címe: “Rácz Sándor köztársasági elnökké választásával találhat vissza az ország a rendszerváltoztatás ált al meghirdetett erkölcsi alapokhoz”. A képviselő úré a szó. KÖRÖMI ATTILA (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Rácz Sándor szerszámkészítő szakmunkást 1956. november 16án 23 évesen elnökévé választja a Nagybudapesti Központi Mun kástanács. November 2223án, valamint december 1112én két alkalommal is 48 órás sztrájkot hirdet a Munkástanács, miközben Rácz Sándor tárgyal az oroszokkal, és Kádárral a kijárási tilalom beszüntetéséről és a letartóztatottak szabadon bocsátásáról. Dece mber 11én letartóztatják, majd 25. születésnapján életfogytiglanra ítélik Rácz Sándort, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése váddal. 1963ban általános amnesztiával szabadul. A legnagyobb hatást a börtönévek alatt cellatár sa, Bibó István gyakorolta rá. Az ország ügyét, a magyar ügyet soha fel nem adva, illegális szabadegyetemet működtetve 1987 tavaszán először lazul körülötte a pártállam szorítása, és meghívásra három hónapos útra az Amerikai Egyesült Államokba indul. Május 29én Washingtonban fogadja Zbigniew Brzezinski, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója. Amerikaszerte oly nagy lelkesedéssel fogadták a magyar emigráció közösségei, amilyenre Mindszenty József bíboros látogatása óta nem volt példa. W ass Albert elutazott sarasotai előadására, hogy Rácz Sándort személyesen megismerhesse. Ronald Reagan elnök 1987. október 20án kelt, Rácz Sándorhoz írott levele az amerikaiak által sokra értékelt erények, a bátorság, a hazafiság, az igazságosság megtestes ítőjének nevezte őt. Gereben István Washingtonban a magyarság nemzeti kincse jelzővel illette, Amerikából jövet egy hónapig a nyugateurópai magyar közösségek vendége volt, Franciaország, Németország, Anglia, Svájc, Ausztria magyarjai ünnepelték. Tollas Ti bor ekkor írta “Sose szabadulva” című versét, Rácz Sándornak ajánlva hitéért és hűségéért. (23.50) 1989 februárjában második amerikai útján San Diegóban, Márai Sándor temetésén ő mondta az otthon élő magyarok nevében a búcsúztatót. Amikor Magyarországon a rendszerváltoztatás hivatalosan is beindult, Rácz Sándorra már nem tartott igényt. A közéleti szolgálat helyett Izsákon 100 hektáros földterületen gazdálkodik, mígnem 2003. augusztus 18án a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választja. Életra jza felmutatja, hogy személyisége magába olvasztja a nemzet iránti elkötelezettséget, a kétkezi munka őszinte megbecsülését, a föld szeretetét és ismeretét, a közéleti politikai szolgálatot. Élete során az '56os forradalom munkásságának vezetőjeként azt a z ügyet szolgálta, melyet a parlamenti pártok mindegyike magáénak vall és a rendszerváltoztatás alapkövének tekinti.