Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LABODA GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
3106 akkor az előterjesztő részéről nem nyert befogad ást. Úgy gondoljuk, hogy azok az elképzelések, illetve nemcsak elképzelések, hanem módosítások nem azt jelentik, hogy most, néhány éven belül ezeket meg kell valósítani, hanem egyszerűen a területet, meg egyáltalán a gondolatot, hogy bevigyük a köztudatba, legyen az a közutas tervezés, legyen az bármi más tervezés, akár vasúti vagy bármilyen tervezés segítése, illetve több önkormányzat, több település összekötését jelentené. Kimondottan mégiscsak visszatérnék Budapestre. Mindenképp nagyon fontosnak tartjuk az aquincumi híd beemelését a törvénytervezetbe. Itt a térségi jelentőségű Dunahidakról van szó. Azt hiszem, hogy senkinek nem kell magyarázni, hogy a Szentendrei út forgalma, illetve Újpesttel való összekötése mennyire fontos lenne, és mennyit segítene a belsőbb részek közlekedési káoszán, forgalmi dugóin. Ugyanígy kiemelkedően fontosnak tartanám, hogy nevesítetten bekerüljön a törvénybe az elővárosi vasutak nyomvonala. Néhány benne van, néhányat pedig egyszerűen nem fogadott be az előterjesztő, nem értem , miért. Az elővárosi vasutak azok, amelyekkel végre az a tömegközlekedés megvalósulhatna, amellyel a közutak forgalmát csökkenteni lehet. Nemcsak a MÁV problémáját oldaná meg. Ezt talán már mondtam itt a Parlament falai között, Hollandiában a holland álla mvasutak anyagi helyzetét oldotta meg az elővárosi közlekedés felfuttatása, és egyben egy sor anyagi terhet vett le magáról az államról, hiszen kevesebb közutat kellett megépíteni, a közútjaink nem használódtak el annyira. Itt kiemelnék még egy nagyon font os feladatot Budapesten. Néhány héttel ezelőtt elhangzott a Duna alatti alagút terve. Ezt sokan megmosolyogva hallgatták, illetve vették tudomásul, de annak a terve már nagyon régóta elkészült, még Budapest közlekedési tervében is benne volt, hogy a szente ndrei HÉVet és a csepeli HÉVet hogy lehetne összekötni, és össze is kellene kötni, hiszen az északdéli irányú közlekedés megoldatlan Budapesten, és egyre inkább ellehetetlenül, egyre nehezebb. Tehát az, hogy ennek a nyomvonalát, az elképzelését belevess zük ebbe a törvénytervezetbe, még nem jelenti azt, hogy két éven belül, négy éven belül számon kell kérni, de ha maga a javaslat, az ötlet nem hangzik el, nem megy át a köztudatba, akkor nem fogunk vele foglalkozni, és azoknak a közlekedési szakembereknek a figyelmét elkerüli, akik ezzel kell foglalkozzanak a későbbi időszakban. Budapest gondjait segíthetné, legalábbis a turizmus és egyéb más gazdasági gondjait az a tervezet, gyorsvasúti kapcsolat, amely egyrészt elhangzott, hogy PárizsBécsBudapest irányú , vagy pedig egy északnyugati irányú tengellyel Hamburg irányából indulna és úgy Bécs és úgy Budapest. Végül is minket a nyugati rész kevésbé érdekel, de ami minket nagyon érdekelne, az a BudapestBécs tengely, és ennek a nyomvonalának a megjelölése. Nem azt mondom, hogy teljesen pontosan, nem is lehet, hiszen a térségi jellegű utakat sem jelölte meg száz százalék pontosan a törvénytervezet, de hogy benne legyen a budapesti agglomerációs tervben, szerintem elengedhetetlen a jövő fejlődésének a szempontjábó l. Ha megengedik, áttérnék a másik területre, kimondottan az agglomerációs településekre, illetve területekre, hogy mi az, amit mindenképpen szeretnénk, ha a törvény tartalmazna. (22.20) Egyrészt: ha jól tudom, kormánypárti képviselők is beterjesztették és támogatták a váci Dunahíd megépítését Vác déli részétől. Mindenképp a térségi jelentőségű Dunahidak közé kell sorolni, és mindenképp segítene utána a Szentendreiszigetről tovább Szentendre felé a folytatása. Megint csak az aquincumi hídhoz hasonlóan na gy forgalmat vehetne le a budapesti belső körgyűrűről. Ugyanígy, ha megengedik: már jóval korábban föltüntették a térképeken, jóval korábban megjelent már sokszor turistatérképen is az M1es egyik leágazása, a pátyi leágazás. A Biatorbágyon átmenő forgalma t csökkentené, és a megvalósítása nem is jelentene olyan nagy költséget akár az NA Rt., akár az állam, a közlekedési tárca számára. Sokkal több haszna lenne belőle, mintsem hátrány. Ezzel, hogy föl se tüntetik, tulajdonképpen a döntéshozók elé nem hozzák o da ezt a kérdést.
