Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 11 (224. szám) - Mit „teljesített három év alatt a Medgyessy-Gyurcsány-kormány” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2959 Elég lesz. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön szépen leutazik vidékre, falura, megkérdezi a nyugdíjasokat, és megkérdezi az egyszerű embereket, hogy vajon az ön által elmondottak az igazak, vagy azt tartják igaznak, amit én mondok. Kedves államtitkár úr, ugye az új lakás építésénél 400 ezer forint általános forgalmi adót lehetett visszaigényelni az építőanyagok után? Ez manapság már nincs. (Babák Mihály: Eltör ölték!) Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjuk, egy 2 millió forintos igen olcsó teleknek az áfatartalma 500 ezer forint. 500 meg 400 az 900 ezer forint. Hogy is működik az önök 700 ezer forintos szociálpolitikai kedvezménye? A fiatalok tudnának erről beszélni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Van egy magyar mondás: amilyen az adjon isten, olyan a fogadjisten. Mivel magyarok ülünk itt benn, ezért okkal feltételezhetik ott szemben, hogy ha hazugságokkal, személyeskedésekkel megtámadnak bennünket, állítván, hogy minden fekete, akkor majd mi úgy reagálunk, hogy minden fehér. De azt gondo lom, az, hogy fekete, nem igaz. Ennek megfelelően én még az önök akarata ellenére sem fogom mindenről azt állítani, hogy fehér, mert az sem lesz igaz. Bár az én hitem nem vallásos, de mégis inkább egy keresztényi értéket ajánlok a figyelmükbe, magam is esz erint szeretnék most viselkedni: ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel! Bár, ha megnézem azt a követ, amit mint vádakat megfogalmaztak az eddigi vita során, kicsit elképedve ülök. Leggyakrabban az hangzott el persze, hogy az a baj, hogy a kormány nem t artotta be az ígéreteket. Egy másik, ugyancsak ellenzéki vélemény szerint az a baj, hogy a kormány betartotta az ígéreteit, és ezáltal fölélte a jövőt. Döntsék már el, uraim! (Halász János: Ügyesen csúsztatsz.) De ha önök is inkább arra a valóságos megköze lítésre helyezkednének, hogy olyan nincs, hogy valami mindig csak jó vagy csak rossz, hanem vannak jó és rossz dolgok, és ezeket a maguk helyén megbeszéljük, mert meg akarjuk oldani a létező problémákat, akkor valószínűleg közelebb jutnánk a vitanapjellegh ez is. Őszintén örültem, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr néhány napja az EUcsatlakozás értékelése kapcsán elmondta, hogy az ország látnivalóan zökkenőmentesen csatlakozott az Európai Unióhoz, és ebben szerepe van mindazon kormányoknak, akik eddi g ez ügyben bármit is tettek. Elmondta ugyanakkor azt, hogy ez a megállapítás nem igaz, és tulajdonképpen egyetlenegy területre nem igaz, ez pedig a magyar mezőgazdaság. Azt gondolom, hogy ez mindannyiunk számára tudottan, sajnálatosan, de így igaz. Szeret ném ugyanakkor fölhívni a figyelmüket, hogy egy három évről szóló vitanap sem feledtetheti el: az, hogy ebben az ügyben nem volt zökkenőmentes az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, a sikerekhez hasonlóan nem egy kormány sikertelensége. Azért tartom ezt f ontosnak, mert miért is lényeges egy vitanap? Azért lényeges, hogy lássuk: miben kellene még erősíteni. De ha rosszul tárjuk föl, hogy milyen okok miatt nem volt ez vagy az sikeres, akkor valószínűleg a válaszok is rosszak lesznek. Ha azt keressük, hogy mi lehetett az oka annak, hogy a magyar mezőgazdaság Európai Unióhoz történő csatlakozása nem volt zökkenőmentes, akkor, azt hiszem, általánosságban leginkább azt kell megállapítanunk, hogy valahogy nincs rend a fejekben. Nincs rend a fejekben sem a gazdálko dók esetében, de félreértés ne essék, sem a politikusok fejében, sem pedig az igazgatásban dolgozók fejében. Kezdem talán a politikusokkal, mert őket tartom a leginkább felelősnek. 1990 óta úgy túlpolitizáltuk ezt a területet, hogy ember legyen a talpán, a ki ki tudna igazodni az ígéretek és be nem tartott ígéretek sokaságában.
