Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2838 De gondolok az úgynevezett befektetési vagy ingatlanszövetkezetek kapcsán indult felszámolások körüli anomáliákra, illetve az eddigi tapasztalatokra is, amelyek összesen várhatóan mintegy 100 milliárd forint befektetési, illetve hitelezői kárt okozhatnak körülbelül 20 ezer kisbefektetőnek, akiknek képviselői a Parlament bejáratá nál ma is tiltakoznak és ma is demonstrálnak. Ami a befektetési alapokat illeti, azok jogiszemélytartalma az 1991. évi LXIII. törvény általi létrejöttük óta tartalmilag lebeg, és számos kérdést vet fel. Ilyen különösen egy befektetési alap keletkezésének, menet közbeni létének és megszűnések alapvető, pénzüket erre a célra áldozó befektetők stratégiai döntésének kérdései. A jelenlegi szabályozás jogi személye semmilyen grémiumot - és így beleszólást az alapba - nem tesz a befektetőknek lehetővé ezeknél az egzisztenciális kérdéseknél. (10.20) Így nem maguk dönthetik el, hogy létre akarnake hozni egy befektetési alapot, kit akarnak megbízni az alap képzésével, akarnake esetleg menet közben változtatni, s végül meg akarjáke szüntetni az alapot, illetve anna k megszűnését vagy felszámolását kellőképpen tudjáke ellenőrizni. Voltaképpen az egész szabályozás elvi síkon nem piackonform, hiszen alapvető kérdések eldöntésében ezen piac fogyasztói, nevezetesen a befektetők lényegi döntéseit nem teszi lehetővé. Ugyan akkor tudjuk, hogy a felvetés meghaladja egy pusztán technikai törvénymódosítás kereteit, mert alapvetően megváltoztatná a befektetési alapok létrejöttének, működésének és megszűnésének jelenlegi struktúráját, de a figyelmet a törvényalkotói problémára okv etlenül fel kívántuk hívni. Ami az elmondottakból aktualizálható, sőt aktualizálandó, az a csődtörvény és a tőkepiaci törvény között tátongó ellentmondás, illetve bizonytalanság, joghézag kiiktatása és megszüntetése. Fennáll a reális veszélye annak, hogy e gy jelenleg folyó felszámoláshoz kötődő befektetési alap mintegy 3 ezer hitelezője pusztán a jelzett két törvény közötti inkonzisztencia miatt legalább 150 millió forint veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, és törvényalkotóként ezzel nehéz lesz szembené zni. Idevonatkozó módosító szándéknak nyomát sem találtuk a kormányelőterjesztésben, de még a hiba diagnózisára sem került sor. Ezt kívánjuk megtenni, ezért az MDF a befektetők érdekében idevonatkozó törvénymódosító javaslatokat fog beterjeszteni. A befek tetővédelmi alaphoz kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a befektetési alapkezelő a tőkepiaci törvény előírásai alapján kizárólag független letétkezelő bevonásával végezhet vagyonkezelési tevékenységet, ami igaz a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghat ározott portfóliókezelés esetében is. Így semmiféle ügyfélvagyon felett közvetlenül nem rendelkezik, ügyfélszámlát nem vezethet. Emiatt semmilyen olyan káresemény nem állhat be ebben a vonatkozásban, amely az alapkezelők kötelezően előírt BEVAtagságát in dokolttá tenné. Az alapkezelők a mai helyzetben mindenkor nulla forint biztosított állomány után kötelesek minimum 500 ezer forintos éves BEVAdíjat leróni, és ezt a csatlakozási díj megfizetése után kell megtenniük. Az egyetlen lehetséges káresemény az Eu rópai Befektetési Alapot kezelő befektetési alapkezelők esetében állhat fenn, ha ezek a 242/A. § (1) bekezdésében szabályozottak szerinti befektetési jegy letéti őrzési, illetve letétkezelési tevékenységet is folytatják. A nyilvános alap tájékoztatójában é s kezelési szabályzatában a tisztségviselőkhöz kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a hatályos törvényben szereplő tisztségviselői fogalom tartalma nincs definiálva, az eredeti jogalkotói cél feltételezhetően a vezető állású személyeknek megfelelő személyi körre utalás volt. A származtatott ügyletekhez kapcsolódóan azt kívánom megjegyezni, hogy a származtatott ügyletekbe fektető alapoknál a más értékpapíralapokhoz képest lényegesen rosszabb lehet az eszközök likviditása, ami nyílt végű alapok esetében komol y likviditási problémákat idézhet elő. Ezek megelőzése és az alap befektetői érdekeinek védelmében szükséges, hogy az alapkezelő a befektetésijegyforgalmazás feltételeit ezen alapok esetében szabadabban határozhassa meg.
