Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2839 A zártkörű alapok likviditásához k apcsolódóan az a megjegyzésünk, hogy a nyilvános alapokhoz képest lényegesen rosszabb lehet itt is az eszközök likviditása, ami nyílt végű alapok esetében komoly problémákat idézhet elő. Ezek megelőzése és az alap befektetői érdekeinek védelmében szükséges , hogy az alapkezelő a befektetésijegyforgalmazás feltételeit ezen alapok esetében szabadabban határozhassa meg. Az ingatlanba történő befektetési szabályokhoz kapcsolódóan meg kell jegyeznünk, hogy az egyértelműsítést szolgálja ez a kiegészítés, amelynek második mondata voltaképpen evidenciát rögzít, figyelemmel a Ptk. 173. § (1) bekezdésére, amely a forgalomképtelenség fogalmát határozza meg. A Ptk. 173. § (1) bekezdése a) pontja értelmében kizárólag állami tulajdonban álló dolgok forgalomképtelenek. A f orgalomképtelenség csak teljes lehet, a korlátozott forgalomképtelenség kategóriáját az 1990. évi LXV. törvény 79. §a csak a helyi önkormányzat tulajdona körében ismeri el. A forgalomképtelenség főszabálya alól azonban van kivétel is, például a Ptk. 172. §ánál ismertetett '95. évi LVII. törvény rendelkezése. Ezért a forgalomképtelenség megítélésekor figyelemmel kell lenni azokra a külön jogszabályokra, amelyek az adott dolgokra vonatkozó részletes szabályokat határozzák meg. A befektetési szolgáltatók igé nybevételéhez kapcsolódó értékpapírelhelyezés vonatkozásában a 295. § (3) bekezdésében foglalt hatályos törvényi szöveg lehetőséget teremt olyan jogszabályértelmezésre, amely a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során gyakorlatilag lehetetlenné t eszi a befektetési szolgáltatók igénybevételét, hiszen a forgalmazás során óhatatlanul készpénz, letét keletkezhet, amely a (3) bekezdés alapján minden pillanatban kizárólag egyazon letétkezelőnél, így a forgalmazónál még átmenetileg sem tartható. Ez a ren delkezés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a forgalmazási hálózat bővítését, ugyanakkor megítélésünk szerint ellentmondásban van az eredeti törvényalkotói szándékkal is. A felügyeleti díj, illetve a versenysemlegesség elvéhez meg kívánom jegyezni, hogy a bi ztosítók a felügyelet által ellenőrzött intézmények, amelyek már egyszer díjbevételarányosan felügyeleti díjat fizetnek, emiatt az ezen portfólió kezelése után előírt felügyeleti díjfizetési kötelezettség kétszeres díjfizetést jelent ugyanarra az állomány ra. Ez a versenysemlegességet is sérti, mivel ha ezek az intézmények nem helyezik ki portfóliójuk kezelését az egyébként a törvény logikája alapján az egyedüli, teljes mértékben erre szakosodott intézményhez, egy alapkezelőhöz, akkor kevesebb összdíjat kel l fizetniük. Ez a díjkettőződés tehát gátolja a portfóliókezelések ilyen kiszervezésének folyamatát, amely minden szempontból emelné a transzparenciát és a felügyeleti ellenőrzöttséget is. A szabályozás továbbá nem analóg a pénztári vagyonkezeléssel, ahol helyesen a pénztárak díjbevételarányos felügyeleti díjfizetését nem követi a portfóliókezelő díjfizetési kötelezettsége. Az ingatlanok kényszerintézkedések miatti befektetőket sújtó illetékterheihez pedig az a hozzákapcsolnivalónk, hogy ha az ingatlanbe fektetési alap megszűnése vagy felszámolása során a befektetésijegytulajdonosok vagy a felszámoló, a hitelezők úgy döntenek, hogy az alap portfóliójában lévő ingatlanok egy volt befektetésijegytulajdonosok, a hitelezők közös tulajdonában lévő társaságba kerülnek, akkor ezen tulajdonosváltás legyen illetékmentes. Méltánytalan az az elvárás, hogy bármelyik államigazgatási eljárás, akár felügyeleti, akár bírósági elszenvedői, a befektetésijegytulajdonosok, esetenként szándékaiktól függetlenül mindezért még illetékfizetés révén számottevő vagyoncsökkentést is kénytelenek legyenek elszenvedni, miközben elvileg vagyonuk megőrzése, a befektetővédelem lenne az eredendő állami cél. Összességében meg kell állapítani erről a törvényről, hogy túl nagy változásokat a tőkepiacon nem fog előidézni, némi javulást bizonyosan elő fog idézni, de a bevezetőben említett komolyabb problémákra ebben a formában megoldási módokat nem képes adni. A Magyar Demokrata Fórum számos módosító javaslattal igyekszik majd a törvény hatékony ságát javítani, és bízunk abban, hogy ezek befogadásra találnak, és ha ez így történik, akkor végső soron a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. (Dr. Dancsó József tapsol.)
