Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
2825 családi együttlétben élnek. Mindannyiukról gondoskodnunk kell. Gondoskodnunk kell a több mint 100 ezer fogya tékkal élő gyermeket nevelő családról is. A kormányzat az elmúlt években - s bízom benne, hogy a következő időszakban is - a gyermekközpontúság kormányzati politikai logikájának megfelelően egy koordinált, összehangolt cselekvési, támogatási és jogszabályalkotói programban tudja a gyermekes családokat segíteni. Készül a népesedéspolitikai kormányprogram, amelyet még jó néhány kormányzati ciklussal ezelőtt indított el egy másik kormány, folytatott egy következő, most pedig tavasszal a kormány elé kerülhet a z az anyag, ami egy átfogó intézkedéssorozatot fog megvalósítani. Tisztelt Ház! A megtett intézkedéseket sokszor hangsúlyozzuk. A családi pótlék jelentős emelése, a 13. havi családi pótlék bevezetése, a nagyszülői gyes igénybevételének kiterjesztése vagy a z idén például a több mint 8 milliárd forintnyi ingyenes tankönyv biztosítása, a 25 milliárd forintnyi gyermekétkeztetésre fordított állami pénzforrás és a 218 milliárdos nagyságrendű lakástámogatási, a Fészekrakó- és egyéb programok, amelyek a fiatal csal ádosokat segítik, azt mutatják, hogy van és lehet mit tenni kormányzati oldalról a fiatal, gyermekes családokért. Egy közvéleménykutatás szerint ma a lakosság 68 százaléka úgy gondolja, hogy nem jó a jelenlegi családtámogatási rendszer, és azt mondják, a fő célja és a változtatás iránya az esélyegyenlőség biztosítása kell hogy legyen, tehát azok kapjanak többet, ahol kevésbé tehetős szülőknek kell gondoskodniuk ugyanolyan jogú leendő és jelenlegi állampolgárairól az országnak, akik, bízom benne, ebben az o rszágban felnevelkedő gyermekek, mint a gazdag szülők gyermekei. Arra biztatom tehát magunkat és a kormányzatot, hogy ennek megfelelően hozzon intézkedéseket a családtámogatási rendszer átalakítására, és így, a nemzetközi családnap közeledtével jelenthessü k be, hogy mit teszünk a családokért és a gyermekekért. Tegnap egyébként - örömteli bejelentésben itt többen elmondhatjuk ellenzéki és kormánypárti oldalról: Ékes József képviselő úr, Herényi képviselő úr, Göndör képviselő úr vagy éppen Török Zsolt mögötte m - olyan alkalom volt, amilyen még nem volt ebben a Házban: nagycsaládos parlamenti képviselők találkoztak, és klubot alakítottak. A gyermekvállalás szeretetét, a családban felnövekvő gyermekek melletti hit és felelősség felmutatását tűzték ki céljukként. Több mint százan vagyunk ilyenek ebben a Házban. Bízom benne (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy napipolitikamentesen meg tudjuk mutatni a családnap közeledtével, hogy mit is jelent ez mindannyiunknak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót a kormány nevében felszólaló Korózs Lajos államtitkár úrnak. KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tényleg nagyon örvendetesek - néhány statisztikai adatot is fölvillantva - azok a trendek, amelyek még éppen csak elindultak, de bízom benne, hogy tartósak és hosszan tartóak leszne k. Örvendetesen növekedett - ha már a demográfiai helyzetet vesszük alapul - az élve születések száma: az elmúlt évben 453mal több élve született csecsemő volt ebben az országban, mint az azt megelőző évben. Ami ennél is örvendetesebb számomra, hogy 789c el kevesebb abortusz volt az előző évben, mint az azt megelőző évben. Az látszik, hogy a legtöbb szülés a 2730 év közötti anyáknál realizálódik. Ebből azt a következtetést le lehet vonni, hogy míg 2025 évvel ezelőtt a 20 éves korhatárhoz volt köthető az első szülés, addig jelenleg az anyák úgy gondolkodnak, hogy előbb tanulnak, munkába állnak, karriert építenek, és ezt követően vállalják az első gyermeküket. (9.20) Ezzel a tendenciával szembe kell nézni, ez nem magyar tendencia, egész Európára jellemző.
