Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2826 A másik örvendetes dolog, hogy az egyetemet végzett anyáknál a szülési hajlandóság 15 százalékkal, a főiskolát végzett anyáknál több mint 10 százalékkal magasabb volt az előző évben. Következésképpen azt gondolhatjuk, hogy ha 2730 éves kor között vállalják az első gyermeket, és a magas iskolai végzettségű anyáknál ez a tendencia marad, arra lehet számítani, hogy a 3039 év között a második és a harmadik gyermek vállalására kerül sor. Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a kormánynak lehetőség szerint minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az anyák munkaerőpiacra való visszajutását minél több eszközzel szorgalmazzák. Azok az intézkedések, amelyeket a száz lépés programban az első etapban éppen Csizmár Gábor miniszter úr jelentett be, azt gondolom, mind ezt a célt szolgálják. Ezen túlmenően a szociális aspektusból pedig a mi tárcánkra vonatkozóan azt a következtetést lehet levonni, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gyermekek napközbeni ellátását nagyon magas szín vonalon garantálni lehessen, éppen ezért a pályázati rendszerünkbe már beillesztettük a bölcsődei férőhelyek bővítését, és szavaztunk a költségvetési törvényben arról, hogy több mint 25 százalékkal megemeljük a normatívát is erre az évre. Ebbe az intézkedé ssorozatba bele kell hogy gondoljuk azokat az előző évben vagy azt megelőzően hozott intézkedéseket, amelyek a családi pótlék emelésére, a 13. havi családi pótlék bevezetésére vonatkoztak, illetve a családi pótlékra való jogosultságot illetően a közoktatás ban részt vevők 23 éves korig való kitolása. A szociális intézményrendszer megerősítése rendkívül fontos véleményünk szerint, éppen a Belügyminisztériummal karöltve az elmúlt év vége felé dolgoztuk ki azt a programot, amely a többcélú kistérségi társulások létrejöttét ösztönzi. Nagy öröm számunkra, hogy ebben az évben már 132 kistérség alakult meg; éppen abból az aspektusból erősítjük ezt a programot, hogy a települések nagy része sajnos abban a helyzetben van, hogy a szociális ellátórendszernek vagy csak a z egyik szeletét tudja megvalósítani, elsősorban anyagi gondok miatt, másodsorban pedig a kiképzett szakemberek hiánya miatt. Ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy társulási formában sokkal nagyobb területi lefedettséget lehet biztosítani, és sokkal, de sokkal több jó szakembert lehet odarendelni családsegítésre, gyermekjóléti szolgálatra, a védőnői hálózat kiépítésére, illetve magasabb színvonalon való működtetésére. A kormány intézkedései között szerepel - ahogy képviselő úr említette - az ét keztetés biztosítása. Bizonyára a tisztelt Ház előtt, de a televíziónézők előtt is ismeretes, hogy eddig is nagyon komoly összegeket, pénzt fordított a kormányzat a szociális étkeztetésre, amely elsősorban az óvodákra, a későbbi intézkedéssel a bölcsődékre is kiterjed, azon rászorulók részére, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek. A kormány nem régi döntése az, amely ezt kiterjeszti az alsó tagozatos gyermekek számára, illetve elkülönítünk egy komolyabb összeget arra, hogy a rászoruló gye rmekek nyári étkeztetését is megoldjuk azért, hogy ne legyen éhező gyerek ebben az országban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr , MDF, “Az agrártárca egy újabb mostohagyermeke” címmel. Képviselő urat illeti a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Tulajdonképpen az első napirend előtti hozzászólás, talán a második is és az enyém is egy közös problémára vezethető vissza, a problémák gyökere az, hogy a rendszerváltást követően milyen szerepet vállal az élet különböző területein az állam.
