Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2810 Úgy látom, hogy egyhangú volt. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megnyitnám a részletes vitát, felhívom a figyelmüket, hogy az ajánlás 16. és 20. pontját előterjesztője visszavonta, a 31. pont pedig nem felel meg a Házszabály rendelkezéseinek, így ezek nem szerepelnek a vitában. Kérem a felszólalni kívánó képvi selőket, hogy jelezzék, melyik ajánlásponthoz kívánnak hozzászólni. Ezennel megnyitom a részletes vitát az ajánlás 144. pontjaira. Megadom a szót Csáky Andrásnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr, tízperces id őkeretben. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy öt csokorba szedjem a módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontunk kifejtését. Az egyik a felelősségbiztosítás kérdése, ami a 2. és a 3. ajánlási pontban szer epel. Bár az előterjesztő azzal indokolta, és változatlanul azzal indokolja sajnálatos módon, hogy működési engedélyek kiadása kapcsán a felelősségbiztosítás szükséges feltétele annak, hogy a szolgáltató működését megkezdje, mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Mindannyian tudunk számtalan példát arra, hogy ideiglenes működési engedéllyel… - sőt bizonyos esetekben nem is nagyon nézik azt, hogy vane valakinek felelősségbiztosítása. Törvény írja elő, hogy tulajdonképpen a kormánynak már tavaly rendeletbe n kellett volna ezt az egész kérdéskört szabályozni, és nap mint nap szembesülünk azzal, hogy elég lehetetlen helyzetbe kerülhetnek egészségügyi intézmények egyegy elvesztett ilyen per kapcsán, jóllehet a rendelkezésre álló biztosítási lehetőségek nem nyú jtanak feltétlenül megoldást erre. Ez a bizottsági vita során felmerült, hogy esetlegesen valamilyen limit törvényi szabályozása vagy valamilyen más megoldás kívánatos lenne. Pont azért javasolja nemcsak a Magyar Demokrata Fórum, hanem a Fidesz is - a Fide sz még meg is fejelte ezt egy minőségbiztosítási rendszerrel is , hogy maradjon benne a törvényben a felelősségbiztosítás, inkább ösztökéljük arra a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos feladatának tegyen eleget. A 4., 7., 11., 12., 13., 14. módosító javas lat nagyon érdekes megvilágítást kap: most a politikában, a kormányzati kommunikációban zajló száz lépes programja kapcsán cél az egész gazdaság kifehérítése. Az eredeti javaslat azt tartalmazta, hogy a hatvan napon túli járulék- és adótartozással rendelke zőkkel a finanszírozási szerződést meg kell szüntetni, ami - az is elhangzott - nagy kört nem érint alapvetően, hiszen jelentős része az egészségügyi szolgáltatóknak nettó finanszírozásban részesül, tehát ezek eleve kiesnek, és néhány száz milliós tételről van szó. De önmagában ez a törvényi hely még elfogadható lenne, példaértékű lenne, hogy figyeljenek jobban oda arra, akiknek ez a feladatuk, hogy ilyen járulék- és adóelmaradással ne rendelkezzenek. (22.50) S miközben itt a miniszterelnök úr az élet egyéb területén a szigorításokról, a fegyelemről beszél, aközben kormánypárti képviselők benyújtanak egy módosító javaslatot, ennek a passzusnak a kivételét javasolják, és ezt a kormány támogatja. Ilyenkor az ember nagyon nem tudja, tulajdonképpen akkor most mi is a kormány tényleges szándéka, amikor itt a gazdasági élet átláthatóságáról és kifehérítéséről beszél. A 9. és 18. módosító javaslat tulajdonképpen a szolgáltatók és a gyógyszergyártók, illetve a beszállítók munkaviszonyával, tulajdonviszonyával kapcsol atos. Úgy tűnik, ebből a szempontból konszenzus alakul ki, miszerint nem csupán a munkaviszony, hanem a tulajdonlás kérdése is bekerül ebbe a körbe. Tehát bízunk benne, szerdán meg fogjuk látni, hogy egy kapcsolódó módosító javaslattal ezt megnyugtató módo n tudjuk rendezni. A 21. módosító javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a méltányosság megítélése az OEPen belül személyhez kötött legyen. A jelenleg hatályos törvényben az OEP főigazgatója az, aki lényegében
