Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JÜTTNER CSABA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
2754 Döntés önálló indítványok tá rgysorozatbavételéről ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük a határozathozatalokat. Először tárgysorozatbavételi kérelmekről döntünk. Az SZDSZ képviselőcsoportja az Országgyűlés döntését kérte a Jüttner Csaba képviselő által T/1588 3. számon benyújtott, a 2001. évi tiszai árvíz során károsodott, újjáépítésre került lakóépületekre bejegyzett jelzálogjog törléséről szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Az előterjesztést az alkotmányügyi bizottság 2005. május 2án nem vette tá rgysorozatba. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni ötperces időkeretben. A képviselő úr jelzi, hogy igen. Megadom a szót. JÜTTNER CSABA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid szövegezésű törvényjavaslatot nyújtottam be. A törvényjavaslat rövidsége ellenére, azt gondolom, sok családnak jelentene a jelenlegi helyzetében megoldást; több mint ezer családot érint ez a törvényjavaslat. 2001 márc iusában egy sajnálatos katasztrófa következményeként a Beregben ezernél több családi ház semmisült meg. Szeretném a képviselő hölgyek, urak figyelmét fölhívni arra, hogy ezek a házak nem ártéren lévő házak voltak, hanem egy fővédvonal által védett területe n lévők. Az a gát szakadt el, aminek az erősségéért az államnak kell felelősséget vállalnia. A katasztrófa bekövetkezte a súlyos károkra vonatkozóan tehát egyértelműen felveti, hogy a kártalanítás állami felelősség, méghozzá a teljes kártalanítás. Ezt azér t szeretném kihangsúlyozni, mert az új épületek megépítésének lehetősége ezt az állami felelősségvállalást, ezt az állami kötelezettségvállalást teljesítette. Megépültek ezek az új épületek, ugyanakkor ezekre az épületekre elidegenítési és terhelési tilalo m, valamint jelzálogjog került bejegyzésre. A jelzálog mértéke a korábbi épületérték, illetve a ráfordítás közötti értékkülönbözet lett, ami mára kialakított egy olyan helyzetet, amely, azt gondolom - és ezt célozza a törvényjavaslat is , a károsultak szá mára nem fenntartható. Pontosan miről van szó? Ezek az épületek igen jelentős költséggel lettek felépítve, a jelenlegi forgalmi érték többszöröséért. Ez azt jelenti, hogy az ott élők még a korábbi vagyonukkal sem tudnak tizenöt évig rendelkezni, ezek az ép ületek odakötik őket. A törvényjavaslatom indoklásában van egy alkotmányra való hivatkozás, az alkotmánynak azon pontjára, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szabad lakóhelyválasztás joga. Mivel ezek az épületek ma az újjáépítési költség harmadáért sem adhatók el, ezért ezek a családok nem rendelkezhetnek ezzel az alkotmányos jogukkal. (Zaj.) A törvényjavaslat következményéről beszélnék. Sokan azt gondolják, hogy azzal, hogy az állam letörli a jelzálogot, ezzel a károsultakat olyan előnyhöz juttatja , ami a káron szerzés kategóriájába esik. Erről szó nincs, jelenleg semmi esély nincs arra, hogy olyan értéken el tudják adni ezeket az épületeket, aminek a következménye az, hogy a jelzálogot be tudják fizetni. Amikor felvetettem ezt a kérdést, akkor itt a parlamentben is fogadókészséget tapasztaltam az illetékes tárca részéről. Én úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat meggyorsítja a döntést, és végül is visszaáll az az alkotmányos rend vagy legalábbis az alkotmány adta azon joglehetőség, amit az ott élő családok is élvezhetnek. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat tárgysorozatbavételét. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
