Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2755 Megkérdezem, kíváne valaki élni a frakciónkénti kétperces felszólalás lehet őségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelzést nem látok. Nyilvánvalóan így az előterjesztő sem reagálhat. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszie a Jüttner Csaba képviselő által T/15 883. számon benyújtott törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 30 igen szavazattal, 155 nem ellenében, 109 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot nem vette tárgysorozatba. (18.10) Tisztelt Országgyűlé s! Az MDF képviselőcsoportja az Országgyűlés döntését kérte a Herényi Károly képviselő úr által T/15472. számon benyújtott, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Az előt erjesztés tárgysorozatba vételét az alkotmányügyi bizottság 2005. április 4én utasította el. Megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak ötperces időtartamban. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament megalakulása, az 1990. évi rendszerváltás óta a negyedik alkalommal készülünk köztársaságielnökválasztásra, és lássuk be, az előkészületek most a legbaljósabbak. 1990ben az ellenzék, a kormányoldal egyetértve választott köztársasági elnököt; 1995ben a kormánykoalíci ónak 72 százalékos többsége volt, az ügy meg volt oldva; 2000ben 50 százalékkal választottunk elnököt, az ellenzék és a kormányoldal nem tudott megállapodni; de most oda jutottunk, hogy a kormánykoalíció sem tudott megállapodni, hiszen az előkészületek mi nden várakozást alulmúltak. Kiderült, hogy ebben a helyzetben az alkotmány számos kérdésre nem ad megoldást. Ezen kérdések közül három kérdést feltettünk az alkotmányügyi bizottságnak, és kértük, hogy alkotmányértelmezést kérjen az Alkotmánybíróságtól. De ezt megelőzően március 29én egy módosító javaslatot adtunk be az alkotmánymódosítás ügyében, amely a harmadik forduló ügyét hivatott rendezni. A bizottsági szakaszban ezt a javaslatot elutasították. Azóta egy hónapnál több idő telt el, de semmi nem történ t, hogy az esetleges harmadik forduló után bekövetkező helyzetet, amelyre az alkotmány nem tud magyarázatot, illetve nem tud jó megoldást adni, valahogy az Országgyűlés mint törvényhozó kezelje, ezért tisztelettel arra kérem az Országgyűlés képviselőit, tá mogassák ennek a javaslatnak a tárgysorozatbavételét, tárgyaljuk meg és fogadjuk el. Nevezetesen, miről van szó? Az alkotmány rendelkezései szerint a harmadik fordulóban, ha az előző két fordulóban nincs a köztársasági elnök megválasztva, az a két jelölt jut a harmadik fordulóba, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az alkotmány vonatkozó rendelkezésének van egy olyan mondata, amelyik az 1946. évi kisalkotmányból lett átvéve. Ez egy igen furcsa mondat, és a következőképpen szól: “A harmadik fordulóban megválasz tott köztársasági elnök az, aki tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára, a szavazatok többségét elnyerte.” Ez a mondat megosztja a jogásztársadalmat, megosztja az alkotmányjogászokat is. Az Alkotmánybíróságnak kellene kimondania a döntést, hogy ebben az esetben mi a helyes eljárási mód. De ezen túl vannak még problémák ezzel a szakasszal és ezzel a rendelkezéssel, ugyanis az alkotmány nem rendelkezik arról az esetről, ha nem sikerül a harmadik fordulóban köztár sasági elnököt választani, ennek pedig jelen esetben megvan a maga esélye és a maga lehetősége. Nem rendelkezik arról sem, hogyha nem sikerült a harmadik fordulóban köztársasági elnököt választani, akkor ki helyettesíti az egyébként hivatali idején már túl lévő köztársasági elnököt. Tehát olyan hiátusok és olyan hiányosságok vannak az alkotmányban, amelyeket érdemes lenne rendezni. Az én módosító javaslatom tulajdonképpen mind a három kérdésre választ ad, hiszen az inkriminált mondatot úgy kívánja helyettes íteni, hogy a harmadik fordulóban az a jelölt nyeri el a köztársasági elnöki címet, aki a szavazásban részt vevő képviselők kétharmadának a támogatását elnyerte. Ha az 50 százalékos szabályt vesszük figyelembe, ez akkor azt jelenti, hogy ma
