Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
2617 Nemzeti Fórum december 5ei és az előtti időszakban történt meg nyilvánulását is ismeri képviselőtársam. (11.10) Egy dolog miatt nagyon szomorú vagyok. Tizenheten vagyunk független képviselők, s már több olyan négypárti egyeztetésen vettünk részt, amelyek hosszú távon meghatározhatják Magyarország gazdasági vagy nemzet politikai érdekeit, de az ebben a kérdéskörben való egyeztetésből a Nemzeti Fórum, illetve a független képviselők ki lettek zárva. Lehet, hogy mi is hozzá tudtunk volna járulni ennek a törvénynek a megalkotásához olyan pozitív elemekkel, amelyek sok vitás kérdést meg tudtak volna előzni, vagy meg tudták volna előzni bizonyos szükséges módosító indítványok benyújtását. Arra kérem a politikai elitet, hogy ne diszkrimináljon a magyar parlamenti képviselők között, mert nemcsak a határon túliak élik ezt meg, han em a parlamenti képviselők is. Ha többen mondunk véleményt, akkor a többől talán sokkal jobb is ki tud jönni. A nemzettudattal, a nemzetegyesítéssel kapcsolatban bennem mindig az merül fel, hogy amikor külföldön Nobeldíjat vagy más magas kitüntetést kap v alaki, akkor rádöbbenünk arra, hogy ez is magyar volt. Ugye milyen érdekes, hogy amikor a világban valahol egy magyart kitüntetnek, akkor megtaláljuk, hogy ő is magyar volt. De amikor a saját hibájukon kívül a határon túlra rekedt magyar állampolgárok eset ében a magyar állampolgárságot próbáljuk feszegetni, akkor felhozunk minden olyan indokot és érvet, amely az Európai Unión belül a különböző nemzetek politikájában, a kettős állampolgársághoz való viszonyában nemigen merül fel. Most Ukrajna is, Szerbia is meghozott egy döntést, annak idején pedig Románia több százezer moldáviai állampolgárnak adta meg a kettős állampolgárságot, minden gond és probléma nélkül. Fodor Gábor említette a nemzeti vízum kérdését. Kell az is, hiszen az azokban a szomszédos országok ban élő magyaroknak is valamilyen könnyítést kell adni és biztosítani, amelyeknek jelen pillanatban nincs esélyük az Európai Unióba bekerülni. Fodor Gábor feltette a kérdést, hogy fog a helyi hatalom bánni azokkal a magyarokkal, akiknek kettős állampolgárs águk van. De hogy fog bánni például a szerb kormány vagy a radikális szerb ellenzék azokkal, akiknek nemzeti vízumuk van? Ők megkaphatják, mi nem kaphatjuk meg? Adott esetben ennek is lehet kirekesztő hatása. A magyarigazolványt nem töltöttük meg teljes eg észében tartalommal. Ha jól emlékszem, ezt annak idején 93 százalékban fogadta el a magyar parlament. Idő sem volt arra, hogy megtöltsük tartalommal, viszont olyan politikai vehemenciával próbáltunk meg ellene tenni és ártani neki, hogy az már nemzetközi s zíntérre is került, s nem kis mértékben Jürgens úr áldásos tevékenységének köszönhetően az Európa Tanács Magyarországot kellőképpen el is marasztalta. De hasonló a helyzet a nemzeti igazolvánnyal kapcsolatban is. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök úr a szlovák miniszterelnöknél járt a NATOcsatlakozás előtt, akkor az elfogadott mindent, majd amikor a magyar parlament elfogadta Szlovákia NATOcsatlakozását, két nap múlva felmosta a folyosót Medgyessy Péterrel, és azt mondta, uraim, elnézést, de nem erről beszéltünk. Elnézést kérek, hogy ezeket a dolgokat idekeverem. Nézzük a népesedéspolitikát! Azok a magyar állampolgárok, akik e törvény alapján nem akarnak Magyarországra települni, de szeretnének magyarok lenni - pár héttel ezelőtt Eörsi Mátyás azt mondta , hogy az európai uniós csatlakozás után mindenki ott fog élni, boldogulni és dolgozni, ahol akar, mert ez az Európai Unió lényege, és a hosszú távú törekvése is az, hogy minden állampolgár ott találja meg a számítását, ahol szeretné , nos azok a határon kívülre rekedt magyarok, akik nem kívánnak Magyarországra települni, de az esélyük a megélhetésre és a hosszú távú berendezkedésre adott esetben Franciaországban vagy Németországban lészen, az európai uniós csatlakozás után talán el fogják felejteni, hogy magyarok voltak. Az ő részükről meg fog indulni egy asszimilációs folyamat, s nem Magyarországra települnek, hanem máshova. Az elmúlt időszakban nem történt olyan számítás, hogy jelenleg hány magyar állampolgár tartózkodik és dolgozik külföldön. Nincs olya n számítás, legalábbis mi, ellenzéki képviselők nem
