Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2618 tudunk róla, hogy az elmúlt tizenöt évben hány magyar kért külföldön letelepedési engedélyt vagy állampolgárságot. Erről sincsenek ismereteink, bár egy komolyabb vizsgálattal ezeket nyomon lehetne követni . Arról viszont van adatunk, hogy a határon túlról hány százezer magyar távozott külföldre, s arról is, hogy közülük hányan kérték a magyarországi tartózkodási engedélyt vagy a magyar állampolgárságot. A kettő között óriási különbség van! Ebből adódóan a d ecember 5ei, illetve az előtte való politikai megnyilvánulások nem erősítették a nemzettudatot, hanem rombolták azt. Nemrég részt vettem Ajkán a keresztény orvosok magyarországi találkozóján, ahol úgy döntöttek, ezentúl úgy fogják magukat hívni, hogy Kárp átmedencei keresztény orvosok magyarországi találkozója. Ez óriási lépés, óriási jelentősége van. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter a napokban találkozott a Kárpátmedencei magyar tudományos élet szereplőivel. Ezek olyan apró lépése k, amelyek erősítik a nemzettudatot. Ám a december 5ei népszavazás előtt megint azzal próbálták riogatni az anyaországban élőket, hogy ha létrejön a kettős állampolgárság, akkor a határon túli magyarok el fogják özönleni Magyarországot, és abban a pillana tban szociális válság alakul ki, elveszik a nyugdíjakat és a munkahelyeket. De a történések nem erről szólnak, hanem arról, hogy - ha ez a tendencia marad - az anyaországban élők száma 2050re 88,5 millióra csökken. Ki tudja? Ha a nemzetfogyás ilyen erőse n folytatódik tovább, akkor ekörül lesz az anyaország állampolgárainak a száma. Ki fogja majd a társadalombiztosítási forrásokat megteremteni? Ki fogja biztosítani a nyugdíjba menők nyugdíjait? Ezek mind olyan kérdések, amiket egy hosszú távú stratégia men tén kellett volna a magyar politikai elitnek és a magyar kormánynak megfogalmazni, nevezetesen, hogy hosszú távon mi a magyar nemzet érdeke, hogy tudjuk megállítani a nemzetfogyást, hogy tudjuk egyesíteni a magyar nemzetet. Mert itthon lehet magyar nemzetr ől beszélni, de a magyar nemzetség sokkal több a határon belül élő tíz millió magyarnál; a határon túl élőkkel és a világban szétszórtan élő magyarokkal együtt kell a magyar nemzetben gondolkodni. Ahogy felszólalásom elején elmondtam, magát a törvényt üdvö zölni tudjuk, hisz minden olyan könnyítést, amely a határon túl élő nemzettársaink érdekében történik, üdvözölni kell. De a magyar nemzet sorsa, a magyar nemzettudat érdekében célszerűbb lett volna ebben a kérdésben többpárti egyeztetést folytatni. 2003ba n közösen nyújtottuk be a kettős állampolgárságról szóló előterjesztésünket, majd ugyanezt megismételtük 2004ben is, de a kormányzati oldal sajnos még a bizottságon sem engedte túl az általunk benyújtott indítványt. A legnagyobb problémát ebben látom, his zen ebből alakult ki egy óriási vita és egyfajta nemzetmegosztó politika. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Horváth János képviselő úrnak adom meg a szót, Fideszfrakció. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A FideszMa gyar Polgári Szövetség vezérszónoka, Szentgyörgyvölgyi képviselő úr kifejtette a nézeteinket, amelyek alakításában jó néhányan részt vettünk. De azt is mondhatnám, hogy gyakran nem is kellett részleteiben egyeztetni, mert azonos módon gondolkozunk ezekről a témákról, legalábbis nagy részükről. (11.20) Amivel én itt most hozzájárulni szeretnék az előttünk lévő törvényjavaslat megfontolásához és vitájához, az inkább egykét specifikus téma. Az általános képet képviselőtársaim többen jól felrajzolták, é s gondolom, továbbra is teszik. De mielőtt szólok, engedtessék meg, hogy mondjak valamit. Nevezetesen, mondanom kell valamit ahhoz, amit Fodor Gábor képviselő úrtól hallottunk. Engem igen meglepett Fodor Gábor képviselő úr állásfoglalása, érvelése. Ő egy e lokvens, ékesszóló ember, és a logika mestere. Időnként valóban kíváncsian hallgatom felszólalásait itt, az ország
