Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2600 minden van. Képviselő úr, jöjjön el, nézze meg velem Tarnabodot! Ott csak tíz családról van szó, de azt hiszem, az is példaértékű, amit ott intézkedtünk eddig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) A magyar állampolgárságról szóló 199 3. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a magyar állampolgárságr ól szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/15818. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15818/2. és 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány megfogalmazott célkitűzése a magyar nemzet európai keretekben történő egyesítése, hogy a magyarság egy tágabb közösségben, az Európai Unióban boldogulhasson, megőrizhesse identitását nyelvével, kultúrájával, részt vehessen Euró pa sokszínűségének gyarapodásában, és sikeres nemzet legyen. Magyarország, amely már egy éve tagja az Európai Uniónak, sokat tehet - és sokat tesz is - a régió, a szomszédos országok fejlődése, előrejutása, végső soron az európai integrációra való felkészü lés érdekében. Tagállami kötelezettségeit oly módon teljesíti, a közösségi politika formálásában úgy vesz részt, hogy azzal egyaránt szolgálja a nemzeti érdekeket és a Kárpátmedencei magyarság érdekeit is. Alkotmányunk deklarálja, hogy a Magyar Köztársasá g minden lehetséges módon támogatja a határon túli magyarok és a magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását. A kormány leghatározottabb szándéka ennek segítése, ennek előmozdítása. A történelmi okok miatt azonban tekintettel kell lenni a szomszé dos országokban élő több százezer honfitársunk azon természetes igényére, törekvésére is, hogy akadálymentesen ápolhassák kapcsolataikat a történelem, a nyelv, a kultúra megőrzése érdekében az anyaországgal, és tarthassanak kapcsolatot az anyaországban élő rokonaikkal, hozzátartozóikkal, barátaikkal. A kormány mindezek figyelembevételével fogalmazta meg nemzetpolitikai koncepcióját, s ennek alapján hirdette meg 2005 januárjában az “öt pontban a nemzeti felelősségről” szóló programot. A program egyik fontos célkitűzése a magyar nemzetiségűek részére az ország területére való belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzésének a megkönnyítése. E nemzetpolitikai cél megvalósítása azonban jogalkotási feladatokat is állított a kormány elé, és mi ndenekelőtt - hiszen itt törvények módosításáról van szó - az Országgyűlés elé. Az alapvető jogi normákat a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat foglalja össze, amely tartalmazza a magyar állampolgárságról szóló, valamint a külföldiek beutazásáról é s tartózkodásáról szóló törvény módosítását egyaránt. (9.50) A két törvény nem csupán azért tartozik össze, mert közös cél érdekében fogalmazódik meg, nem csupán azért tartozik össze, mert ennek a közös célnak a megvalósításában közös eszközrendszert is me gfogalmaz, hanem azért is, mert az eljárásoknak, amelyek a törvényben foglalt célkitűzések
