Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2601 konkrét lépéseit jelentik, van egy összefüggésrendszere, amelyre tekintettel kell lenni, ezért döntött úgy a kormány, ezért döntött úgy az előterjesztő, hogy ezt így , ilyen módon, együtt terjeszti a tisztelt Országgyűlés elé. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A szomszédos országban élő magyar nemzetiségűek Magyarországra történő beutazásának jogcíme már legtöbbször kifejezi az érintett személy szándék át arra vonatkozóan, hogy rendszeres magyarországi kapcsolattartásra törekszik, és szülőföldjét nem kívánja elhagyni az áttelepülés szándékával, vagy valamely okból Magyarországon kíván élni hosszabb távon is. Tehát ez már az időszak első szakaszában kider ül. Ez utóbbi kategórián belül elkülönül - és jól elkülöníthető - azoknak a köre, akik a letelepedési engedély megszerzését követően magyar állampolgárságot is kívánnak szerezni. Az idegenrendészeti törvény módosítása a rendszeres kapcsolattartás elősegíté se érdekében bevezet egy új intézményt. Bevezeti a legfeljebb ötéves érvényességű és folyamatos tartózkodásra jogosító speciális, úgynevezett nemzeti vízumot, amelynek alapja az érintett szomszédos országgal történő megállapodás. Ez a vízum azonban, figyel emmel a jogharmonizációs kötelezettség alá eső európai uniós normákra, nem jogosít fel magyarországi munkavállalásra, nem jogosít fel családegyesítésre, tanulmányok folytatására, az egy másik jogi eljárás keretében zajlik, az egy másik típusú vízum, illetv e engedély. Azonban ennek a vízumnak a bevezetése jelentős könnyítés a határon túli magyarok számára. Hiszen az érvényességi időn belül szabadon, akár többször, újabb és újabb vízum kérelmezése nélkül utazhatnak az országba. Valamennyien jól tudjuk, akik e zen a területen tapasztalatokat szereztünk, hogy a határon túli magyaroknak, akik olyan országban élnek, ahol erre vonatkozóan olyanok a szabályok, sokszor az jelent problémát, hogy az eljárások hosszadalmasak, sokszor kell felkeresni a hivatalt, sorba kel l állni, sok időt vesz igénybe ezeknek a megszerzése. Ez az új intézkedés, amely most a törvénycsomagban szerepel, az úgynevezett nemzeti vízum bevezetése, érzékelhető eljárási könnyebbséget fog jelenteni azoknak a kérelmezőknek, akik ennek igénybevételéve l szeretnének Magyarországra, az anyaországba utazni. A könnyítés tehát nem a vízum kiadásával szemben támasztott követelmények átalakítását vagy felpuhítását jelenti, hanem a jelenleg többször ismétlődő eljárási procedúrák kiküszöbölését és ennek elkerülé sét célozza, kifejezetten azért, hogy a határon túli magyarok könnyebben és minden általuk fölöslegesnek ítélt procedúra nélkül utazhassanak. A törvényjavaslat a tartózkodási és letelepedési kérelemért folyamodók eljárási, igazgatási terheit könnyíti, péld ául az eddig sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségének megszüntetésével. Az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs feladatot is teljesít a családegyesítésről szóló európai uniós tanácsi irányelv átül tetésével, amelynek eredményeként a kedvezőbb rendelkezések haszonélvezői többségében a határon túli magyar kérelmezők lehetnek. A véglegesen áttelepedők természetes célja a magyar állampolgárság mielőbbi megszerzése. Az állampolgársági törvény módosítása, az állampolgárságszerzést megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, az ügyintézési határidő csökkentésével is ezt kívánja elősegíteni. Ezek nagyon életszerű változta tások, hiszen például az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítése életszerűvé teszi, hogy azoknak, akik iskolában vagy más módon ilyen ismeretekhez hozzájutottak, ne kelljen ezt újra bizonyítani. Életszerű, és a kérelmezők helyzetét, az e ljárást is megkönnyítő szabályok ezek. Ugyanakkor mindkét törvénynek meg kell teremteni az összhangját a november 1jén hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárási törvénnyel, amit ez a törvényjavaslat elvégez, hiszen az egy olyan általános, a közigazgat ási eljárást általánosan szabályozó törvény, amelynek az elemei meg kell jelenjenek mindenféle eljárásban, így ezt a harmonizációt is ez a törvénycsomag most elvégezni. Tisztelt Országgyűlés! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Avarkeszi Dezső képviselő ura t kormánymegbízottként kérte fel arra, hogy ezt a csomagot készítse elő, és az ehhez szükséges
