Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 2 (220. szám) - A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2567 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az elő terjesztést T/15720. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15720/25. számokon kapták kézhez. Most megadom a szót a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárának, Dióssy Gábor úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Az államtitkár úré a szó. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A villamos energiáról szóló törvény 2003. január 1jétől megnyitotta a piacot, ettől az időponttól a legnagyobb fogyasztók szabadon dönthetnek arról, hogy kitől vásárolnak villamos energiát. A piacra lépő fogyasztók köre azóta folyamatosan bővült, 2004. július 1jét követően valamennyi, nem lakossági fogyasztó élhet ezzel a lehetőséggel. A k özüzemi kört elhagyó, úgynevezett feljogosított fogyasztók piaci aránya jelenleg mintegy 27 százalék, ami a fogyasztók számára a versenypiacon biztosított kedvező feltételeknek köszönhető. A piaci szereplők visszajelzései szerint a piacnyitás a szabadpiaco n vételező fogyasztók számára évente összesen mintegy 1518 milliárd forint árelőnyt jelent. A magyarországi folyamatokat az ez év januári jelentésében az Európai Bizottság is kedvezően értékeli. Az újonnan csatlakozó tagállamok közül Magyarországon a legm agasabb a szabadpiacról villamos energiát vételező fogyasztók aránya. Ez az érték az EU15ökhöz viszonyítva is átlagosnak mondható. A jelentés többek között a termelésre, az importra és az elosztásra vonatkozó mutatók tekintetében is jó, illetve átlagos k ategóriába sorolja Magyarországot. A tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat nem jelent modellváltást, nem változtatja meg az iparági szereplők és a fogyasztók alapvető helyzetét, a módosítás sokkal inkább a szabályozás pontosítását, a joga lkalmazás megkönnyítését szolgálja. A törvénymódosítás az időközben indokolttá vált pontosításokon túlmenően alapvetően azért vált szükségessé, mert a villamosenergiatörvény hatálybalépését követően, 2003ban került elfogadásra az új villamosenergiapiaci európai uniós irányelv. Az új irányelv nem állapít meg lényeges változásokat a korábbi irányelvhez képest a piaci szereplők, illetve azok alapvető tevékenységi köre tekintetében, újdonságot jelent azonban az ellátás biztonságának, az egyenlő bánásmód köve telményének, a fogyasztók védelmének, valamint a versenyt veszélyeztető piaci magatartások megakadályozására vonatkozó rendelkezéseknek a hangsúlyos megjelenése. Az új irányelvvel összhangban a törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelmi követ elmények érvényesítésére, a kisfogyasztók érdekeinek védelmére. A módosítással tételes felsorolásra kerülnek a fogyasztó és szolgáltató közötti közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemei, szigorúbbá válik a szolgáltatóknak a fogyasztók tájékoztatására von atkozó kötelezettsége. A javaslat értelmében a szerződéses feltételek módosításáról, illetőleg a fogyasztót érintő karbantartási munkák elvégzéséről a szolgáltató köteles közvetlenül, előzetesen és írásban értesíteni a fogyasztót. Szintén a fogyasztók véde lmét szolgálja a személyes adatok kezelésére vonatkozó új szabályozás. A javaslat az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban kimondja, hogy az érintett vállalkozások kizárólag a törvényben meghatározott fogyasztói adatokat kezelhetik, méghozzá a t örvényben meghatározott célból. A törvénymódosítás szabályozza azon fogyasztók ellátását, akik nem a közcélú hálózaton keresztül vételeznek villamos energiát. Ebbe a körbe tartoznak például az ipari parkokon belül működő vállalkozások vagy a régi termelősz övetkezeti hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók. A hálózat tulajdonosának megszűnése, illetve a tulajdonos visszaélései esetén az ilyen hálózatra csatlakozó fogyasztók ellátása veszélybe kerül. Ez az eddigiek során nem kevés esetben eredményezett méltatlan h elyzetet a fogyasztók számára. Ennek megszüntetésére, a fogyasztók ellátásának valamilyen módon történő biztosítására a hatályos jogszabályok sajnos nem adnak lehetőséget, a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó Magyar Energia Hivatal számára ez a lehetőség nem adott.
