Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
249 annak érdekében, hogy enyhüljön a gyermekszegénység? Alkalmase a családtámogatási rendszerünk jelenlegi formája ennek a célnak a megvalósítására? A S zabad Demokraták Szövetsége ezekre a kérdésekre határozott és egyértelmű nemmel válaszol. Magyarországon valamivel több mint kétmillió gyermek él, és ennek a létszámnak a 44 százaléka él azokban a háztartásokban, amelyek a Tárki háztartásmonitoringja szer int 2003as adatok alapján a három alsó decilisbe tartoznak, tehát szegénynek mondhatók. A közvetlen pénzbeni támogatásoknak a magyar családtámogatási rendszerben három eleme van: a családi pótlék, a gyermekek után járó adókedvezmény és a rendszeres gyerme kvédelmi támogatás. Mind a három elemmel komoly gondok vannak. A családi pótlék indexálása kezdettől fogva nem megoldott. Ez azt jelenti, hogy évről évre a kormány jóindulatán múlik, hogy emelie a családi pótlék összegét. Emlékszünk rá, hogy a Fidesz négy éven keresztül egy forinttal sem emelte ezt az ellátást. (Moraj a Fidesz soraiban.) '90 óta drámai mértékben csökkent ennek a támogatási formának a reálértéke: '90ben még a GDPhez viszonyított arányát tekintve 3,1 százalékos volt ez az összeg, ma már cs ak 0,9 százalék. Rendkívüli mértékben elértéktelenedett ez a támogatás, egy átlagos család kasszájában az átlagbevételnek alig 5 százalékát teszi ki. Az adókedvezményrő l mindannyian tudjuk, hogy nem mindegyik családhoz jut el, éveken keresztül éppen ezért támadtuk és kifogásoltuk ennek az elemnek az alkalmazását. Magyarországon egészen pontosan 1 millió 292 ezer család kap családi pótlékot, tehát nevel gyermeket, de enne k a létszámnak a 35 százaléka nem vagy nem teljes egészében tudja igénybe venni az adókedvezményt. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ami kifejezetten a legszegényebb családban élő gyermekek számára bevezetett ellátás, mintegy 700 ezer gyermeket ér el. Ennek a formának az a baja, hogy meglehetősen alacsony az összege, az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött eleve a jogosultság, ahol az egy főre jutó jövedelem 24 700 forint alatt van, és ennek az összegnek a 22 százaléka maga a támogatás, tehát alig több mi nt ötezer forint havonta. Az SZDSZ szerint tehát a jelenlegi családtámogatási rendszer rossz, és nem alkalmas arra, hogy a gyermekszegénységen érdemben enyhítsen. (13.20) Tudom jól, hogy vannak nem pénzbeni ellátási eszközök, amit a kormány alkalmaz valóba n, így például az ingyenes étkeztetés vagy az ingyenes tankönyvhöz juttatás, de csak ezekkel nem lehet érdemben beavatkozni a szegénység enyhítése érdekében. Az ősz folyamán elszalasztott lehetőség volt, minthogy a kormánypártok nem állapodtak meg a változ tatás irányában. Úgy tűnik, ma is tabutéma a gyermekek után járó adókedvezmény, márpedig érdemi változást - egyéb források híján - csak akkor lehetne elérni a rendszerben, ha az adókedvezményhez tudnánk hozzányúlni, és azt tudnánk átváltoztatni családi pót lékká. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony napirend előtti felszólalására Korózs Lajos politikai államtitkár úr reagál. Államtitkár úr, öné a szó. KORÓZS LAJOS i fjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Képviselő Asszony! Valahol ott kezdeném a válaszomat, ahol ön abbahagyta a felszólalását. Én magam sem gondolom azt, hogy az adórend szert kellene úgy működtetni, hogy az egyfajta szociális segélyezést valósítson meg, mert szent meggyőződésem, az adórendszer nem arra való, hogy a szociális problémákat megoldjuk. Azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva nem jutnak hozzá különböző tám ogatásokhoz, teljesen más választ igényelnek a felvetődő problémájukra.
