Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 26 (218. szám) - Egyes munkajogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
2440 SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a tö rvénytervezet, amely itt van előttünk, hogy csak a súlyát emeljem, 2,7 millió embert érint, itt termelődik meg az ország nemzeti jövedelmének 40 százaléka. A közlekedési útvonalak nagy többsége, legyen az vasúti vagy közúti, ide, ebbe a térségbe fut be, Bu dapestre és az agglomerációba. Közvetlenül 81 települést érint, közvetve pedig több mint száz települést. Ezért nem mindegy, hogy ezt a törvényt milyen módon kezeljük, mennyire vesszük komolyan az előterjesztő gondolatait, mennyire vesszük komolyan a módos ításokat benyújtó vagy szorgalmazó települési vezetők, települési önkormányzatok gondolatait, és nem mindegy az, hogy adott esetben a kormány mennyire veszi figyelembe az ellenzék gondolatait is. Éppen ezért szeretném egy dologra felhívni a figyelmet, amel yet bővebben ki is fejtenék. Itt arról beszélnék, hogy Budapestről, az agglomerációról és a jövőjéről csak úgy lehet beszélni, ha három dolgot egységesen kezelünk: az infrastruktúra fejlesztését, a helyi adópolitikát és gazdaságpolitiká t, valamint a területrendezési tervet. Ha ezt a hármas egységet - még egyszer mondom: az infrastruktúrát, a helyi adópolitikát és gazdaságpolitikát, valamint az agglomeráció területrendezési tervét - nem egységesen kezeljük, akkor bizony itt önkormányzati érdekeket fog sérteni ez a törvény, és az lesz a következménye, hogy egyes települések el fognak lehetetlenülni, nem fogják tudni fenntartani magukat. Először hadd beszéljek nagyon röviden az infrastruktúrafejlesztésről. Ez a törvénytervezet, ez a terv po nt az egyik legnagyobb problémával, a közlekedéssel csak érintőlegesen foglalkozik, részben kitér rá, a mellékletekben néha lehet vele találkozni. De például olyan közúti, közúthálózati kapcsolatokat nem említ meg, amelyek már sok év óta a Pest Megyei Közú tkezelő Kht. terveiben és elképzeléseiben benne vannak. Nem foglalkozik vele, csak felszínesen, például az M0s körgyűrű északnyugati bezárásával. Tisztában vagyok azzal, hogy sok tíz, inkább majdnem százmilliárdos összegről van szó az M0s körgyűrű bezár ásával kapcsolatban, de akkor is foglalkozni kell vele, mert azok a települések, amelyek területén jelenleg most egy vonallal megjelenítették önök az M0s körgyűrű folytatását, joggal kérdezik: most ez a felszínen, nálunk fog megjelenni, ott, ahol például Üröm és Pilisborosjenő összeér, ott, ahol Budapest határa összeér Solymárral? És folytathatnám tovább a sort. Tehát ha ilyenek megjelennek egy törvénytervezetben, ha ilyenek megjelennek egy tervben, egy rajzon, egy mellékletben, joggal háborodnak fel az ot t lakók, vagy joggal kérdezik: mi lesz ővelük? Mi lesz a házukkal? Száz méterre, ötven méterre fog elmenni az autópálya? És nem lehet visszamutogatni azokra a településekre, amelyek kijelölték fejlesztési területeknek ezeket a területeket, mert már megtört ént, akik pedig ott laknak, nem tehetnek róla, nem tehetnek arról, hogy annak idején ott vettek telket. Ugyanígy nem foglalkozik az elővárosi vasúttal. Ez nagyon nagy baj. Keller képviselőtársam említette - azt hiszem, ebben a gondolatban azonosak vagyunk , hogy egy ilyen törvénytervezet nem gondolkodhat csak arról, hogy a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni az elővárosi forgalom fogadására. Azért nemcsak Kelenföld felé érkeznek be, és nemcsak az északnyugati, délnyugati régióról kell beszélni, ha nem Pestről is kell beszélni! Ha az ingázók számát vesszük, akik csak az agglomerációból érkeznek Budapestre, több százezer emberről van szó. Ha az elővárosi vasutakat nem fejlesztjük, ha az elővárosi vasutak nem kerülnek olyan helyzetbe, mint ahogyan az B écsben, Bázelban, Münchenben, sok nyugateurópai nagyvárosban megvan, akkor az útjaink végleg tönkre mennek, az útjaink használhatatlanok lesznek, az utakon olyan dugók alakulnak ki, mint mondjuk, sokszor Párizsban, és azok, akik itt, Budapesten termelik m eg Budapest város iparűzési adóját, a jövedelmét, egyszerűen nem fognak tudni bejutni Pestre, nem tudnak bejutni a fővárosba. Ha ezzel nem foglalkozik a törvény, akkor nagyot vét, nagy hibát követ el. Az elkerülő utakról beszéltem, de például autópályaráh ajtásokat, autópályakapcsolatokat nem tüntet fel a törvénytervezet, holott ezek a kapcsolatok is nagyon fontosak lennének ahhoz, hogy azok
