Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2358 törvény, a túlszabályozást igyekeztük benne kerülni abban az értelemben, hogy azokat a részletszabályokat, amelyeket majd az intézmény szmszében, illetve foglalkoztatási szabályzatában kell meghatározni, éppen azoknak az egyetemi auton óm testületeknek, amelyekről beszéltünk, mindkét szabályzat a szenátus javaslata alapján születik, ezekben a kérdésekben ne hozzunk törvényi szabályozásban döntést arról, hogy mondjuk hogyan kell megválasztani bizonyos tisztségviselőket, hogy milyen szerve zeti egységek legyenek, és így tovább, és így tovább. Az a határozott szándék éppen evvel, hogy az intézmények szmszére, az intézmények belső szabályzataira legyen bízva az, hogy milyen lesz ezeknek a kérdéseknek a szabályozása. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én is a késői órára való tekintettel már nem vitatkoznék Pósán képviselő úrral, inkább csak azokat a pontokat érinteném, ahol egyeté rtés van, vagy valamelyes egyetértés valószínűleg kimunkálható. Tartom magam ahhoz a véleményemhez, amit az oktatási bizottság ülésén is mondtam, én is helyeselném, ha a habilitáció az egyetemi tanári kinevezés kötelező előfeltétele volna, e tekintetben én kész vagyok támogatni a benyújtott módosító indítványt. Az életkor ügyében az államtitkár úr már elmondta, hogy mi a helyzet, én nem hiszem, hogy van ilyen akadály. Ha van, akkor tessék benyújtani az indítványt és megtárgyaljuk bizottsági ülésen. Ami az adjunktusok pályázat útján történő kinevezését illeti, a képviselő úr is mondta, hogy van egyetem vagy sok egyetem, ahol már ez így van. Én meg azt gondolom, hogy ezt nem kellene kötelezővé tenni, rendelkezzék e tekintetben az egyetem szervezeti és működési szabályzata. Amennyiben az egyetem működési szabályzata, amely a törvényjavaslatban foglalt előírások szerint a törvényjavaslat előírásainál szigorúbb szabályokat előírhat az egyetem számára, úgy rendelkezik, akkor ott válasszák ki az adjunktusoka t pályázat útján, ahol meg nem, ott meg ne. Ami a dékánt illeti, ott megint ugyanez a helyzet. Egy egyetemen az sem feltétlenül biztos, legalábbis a törvény szövegében eredetileg nem szerepel az, hogy dékán, csak a magasabb vezető, a dékánt már a módosító indítvány írja bele; az sem bizonyos, hogy egyáltalán vannak karok azon az egyetemen; ha nincsenek karok, akkor az sem biztos, hogy dékánok vannak. Hogy egy nem létező kar nem létező dékánját ki nevezi ki vagy választja meg, erre nézve szerintem a törvényn ek nem kellene útmutatásokat adni. (22.50) Célszerű volna, hogyha ezt is a szervezeti és működési szabályzat állapítaná meg; az irányító testület eldönti az egyetem struktúráját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , a szenátus ennek alapján meghozza a szervezeti és működési szabályzatot, és ebben tisztázza, hogy vane kar, és ha van, akkor annak dékánját hogyan kell kinevezni, megválasztani, delegálni, tudom is én. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre Pósán László képviselő urat il leti a szó, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Csak felhívnám Szabó képviselő úr figyelmét arra, hogy itt valószínűleg figyelmetlenül olvasta a törvényt. A törvénytervezet felsorolja a magasabb vezetői beosztásokat, és azok közö tt konkrétan említi a dékánt. Tehát innentől kezdve, hogyha ott említi a dékánt, akkor erre vonatkozóan igaz az is, ami a paragrafus következő részében szerepel, hogy a magasabb vezetői beosztásra a rektor nevezi ki az embereket, és itt egy kalap alatt eml íti a rektorhelyetteseket, a gazdasági főigazgatót és a dékánt is. Eltérő feladatokról van szó, és én azért javaslom azt, hogy ebből a körből a dékánt vegyük ki, mert a dékánoknak nem összintézményi igazgatási, irányítási, menedzselési feladatköre van, min t
