Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2354 ezt évente a kormány hatáskörében kell megállapítani, összefüggésben mind költségvetési, mind munkaerőpiaci és számos egyéb tényezővel, amit ilyenkor lehet mérlegelni, és sokkal rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint ha kőbe akarnánk vés ni bárminemű maximális létszámot. Az ajánlás 295. pontja módosító javaslatként a mesterképzésre felvehető létszám bővítését tartalmazza. Azt gondoljuk, hogy nem indokolt 35 százaléknál megszabni, ez nagyonnagyon szűk keresztmetszet. De ami ennél még nagyo bb aggodalomra ad okot, az az, hogy a hároméves képzésből kikerülők nagy többsége - legalábbis ezt mondják a munkaerőpiaci oldal szereplői is - a munkaerőpiacon értelmezhetetlen papír birtokában lesz. Vagy még egyszerűbben fogalmazva: lesz egy második ére ttségijük, fel lehet mutatni a papírt, hogy én elvégeztem ezt, de értelmezhetetlen lesz az, hogy mihez tud kezdeni. Mind a mai napig nem kaptam választ, úgyhogy még egyszer megismétlem, és mindaddig el is fogom ismételni, amíg erre végre méltóztatik válasz t adni a minisztérium, hogy mihez kezd az, aki három évig biológiát tanul alapképzésben, mihez kezd az, aki három évig matematikát tanul, és mihez kezd az, aki három évig, mondjuk, fizikát tanul, meg három évig nyelvészetet tanul, mert munkaerőpiaci szemp ontból ezek gyakorlatilag értelmezhetetlenek és szakképzettséget nem biztosítanak. Erre nem kaptam választ. Azt mondták az OM részéről, hogy majd ki lesz dolgozva. De elnézést kérek! Miféle törvény az, amit úgy terjesztenek be, hogy egy csomó kapcsolódó el emét nem tudják megmondani? Éppen ezért azt gondolom, hogy jó néhány olyan szakterület lesz, ahol értelmezhetetlen a hároméves képzés. Ha már ehhez tűzzelvassal, foggalkörömmel ragaszkodni akarnak, és be egy merev rendszerbe mindent az égvilágon, leszámí tva a jogot meg az orvosképzést, akkor legalább a mesterképzés vonalán a 35 százalékot illő lenne magasabb arányszámra feltornászni. Több ilyen módosító van, eltérő számok, lehet válogatni, a variációk lehetősége ebből a szempontból hál' istennek megadatik . (22.20) De azt gondolom, hogy egy 506070 százalék egyaránt értelmezhetőbb és indokoltabb dolog lenne; a doktorképzés esetében hasonló. Az ajánlás 314. pontjában a vizsgával kapcsolatos kérdésekhez nyújtottunk be módosító indítványt. Az eredeti javaslat úgy szól, aki hallgatóként nem jön el a vizsgára, akkor semmi baj nincsen, de egyébként meg lehet kérni ennek az árát, fizesse meg a hallgató az így felmerülő költséget. Azon mind a mai napig el lehet vitatkozni, hogy is kell ezt kiszámolni - megmondom ős zintén, fogalmam sincsen , és nem volt megnyugtató, amit Mang államtitkár úr mondott, hogy ezt minden egyetemen ki tudják számolni. Szerettem volna, ha legalább megmondja, hogyan kell ezt kiszámolni - nem tudom. Ettől függetlenül, szerintem ez nem egy jó rendszer. Azt gondolom, az a hallgató, aki nem jön el a vizsgára, és nem is indokolja, és nem is igazolja, hogy miért nem jött el a vizsgára, annak a tudása nem egyszerűen értékelhetetlen, elégtelen, nem teljesített. Az, aki nem jön el, de igazolja, olyan esetben lehet azt a jogosítványt hozzárendelni a hallgatói jogálláshoz, ha szükséges, akkor igenis plusz vizsganapot be kell iktatni, mert lehet betegség, sokféle ok. De indokolatlan esetben miért lenne köteles az intézmény akár plusz vizsganapokat beiktat ni, csak azért, mert a hallgató méltóztatott nem eljönni? Ez így valahogy nincsen rendjén, hiszen vannak jogok és vannak kötelességek, de a kettő együtt jár, és nem csak jogok vannak. A 319. ajánlási pontban a záróvizsgáztatáshoz javasolunk normatívát, ha ezt kötelezően mindenhol elő akarják írni, mert jelen esetben ez nem így van. A 326. ajánlási pontban azt javasoljuk, hogy a végzettségek megnevezése ne csak angol, hanem latin nyelven is szerepeljen. Szabó képviselő úrnak volt az a javaslata, hogy isis s zerepeljen, egyet tudunk érteni egy ilyen verzióval is, de fontosnak tartanánk a latin megnevezést is, részben azért, mert számos, a neolatin nyelvű országokban ez így honosodott meg, részben azért, mert ez az egész
