Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 25 (217. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
2314 alakítgatva, hogy lényegében papírforma sze rint ugyan rá fog bólintani mindenki, de nem arról szól, hogy ez valóban demokratikus választás eredményeképpen jönne létre. (19.20) Tehát továbbra is azt állítom, hogy itt nagyon komolyan sérül a felsőoktatási intézmények autonómiája. ELNÖK (dr. Dávid Ibo lya) : Kétperces felszólalásra Arató Gergely államtitkár urat illeti a szó. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Nagy óvatossággal szólok csak bele a képviselő urak vitájába, de mégiscsak azt a fajta okfejté st nehezen tudom elfogadni, amit Pósán képviselő úr mond, aki szerint az egyetemi intézményi tanácsok jelenleg alkalmasak, hogy irányítsák az intézményeket, ugyanakkor arra nem alkalmasak, hogy az irányító testület tagjait felelősséggel válasszák ki. Azt g ondolom, a magyar felsőoktatás nevében vissza kell utasítanom ezt az állítást. Biztos vagyok benne, hogy a szenátusok és rektorok nagy gondossággal és az intézmény érdekeit figyelembe véve fogják delegálni az irányító testületek többségét. Tehát, képviselő úr, ön szerint, ha innen kezdve a rektor jóváhagyása vagy éppen a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása nem a miniszter hatásköre, hanem a zömmel a szenátus által delegált tagokból álló irányító testület hatásköre, akkor ez csorbítja az egyetemi a utonómiát? Én nem hiszem. Néha már az a benyomásom, képviselő úr, hogy néhány képviselő az egyetemi autonómiára hivatkozva már arról az időről álmodozik, amiben reménykedik, bár nem fog eljönni, amikor visszakerül a kormányra, és újra a régi módszerekkel, a minisztériumi jóváhagyás és az anyagi korlátozások eszközével korlátozhatja az egyetemek valódi szabadságát és valódi autonómiáját. Az autonómia azt jelenti, hogy az egyetemek és a főiskolák nagyobb gazdasági szabadságot kapnak; azt jelenti, hogy kapnak olyan szervezeti felépítést, amelynek zömében a szenátusok delegálhatják az irányító testület tagjait; és azt jelenti, hogy egy olyan, intézményen belül működő, erre alkalmas összetételű testület, az irányító testület hozhatja meg a legfontosabb döntéseket , amelyik egyszerre garanciája az intézményi autonómiának és a felsőoktatás hatékony, az ország, az adófizetők, a hallgatók érdekeit szolgáló működésének. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Két percre Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó. DR. S ZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Még mindig: irányító testület és rektor. Tisztelt Pósán Képviselő Úr! Megpróbálom nagyon didaktikusan elmagyarázni, mi a helyzet most, és mi lesz a törvény hatálybalépése után. Ma az egyetemi tanács megvá lasztja a rektort, akit voltaképpen az oktatási miniszter de facto megvétózhat, ha nem terjeszti fel kinevezésre. A törvényjavaslat elfogadása után az lesz a helyzet, hogy a szenátussá átkeresztelt egyetemi tanács által delegált tagok kiválaszthatják a rek tort, de minthogy kétharmadot meghaladó többség szükséges a rektor megválasztásához, ezért a miniszter által delegált tagok valamelyike ez ellen vétót emelhet. Vagyis az eddigiek esetében az történt, hogy az egyetem megválasztott valakit rektornak, és a mi niszter ezt megakadályozhatta, most meg az lesz a helyzet, hogy az egyetem delegáltjai megválasztanak valakit rektornak, és ezt a miniszter delegáltja megakadályozhatja. Ha megmondja, képviselő úr, hogy ebben hol sérült érdemben az intézmény autonómiája, a kkor vendégem egy korsó sörre. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :
