Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
2194 esélyegyenlőség törvényhozási vetülete például, hogy a parlament elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvényt; hogy létrehozta azt a jogi segítségnyújtási hálózatot, amelynek keretében a szociálisan r ászorulók is megfelelő szakmai színvonalú segítséget és képviseletet kaphatnak. A szakpolitikák keretében hangsúlyosan jelennek meg a hozzáférés esélyeinek javítását jelentő célok, mint ahogy arról Lénárt képviselőtársam például az informatika területén be szélt, és én is sorolhatnám hosszan a példákat. A közösségi szolgáltatások, mindenekelőtt az oktatás és a szociális ellátás fejlesztésében hangsúlyosak az esélyegyenlőséget szolgáló lépések. Folytatjuk a 2003ban elkezdett programot az oktatásban részt vev ő gyermekek helyzetének javítására, az ingyenes étkezési és tankönyvellátás fokozatos kiterjesztésével, a speciális oktatási szükségletű gyermekeknek szóló bővülő programokkal. 2005től a szociális törvény módosításával, a kistérségi társulások fokozott tá mogatásával elindítottuk a szociális szolgáltatások területi kiegyenlítésének folyamatát, hiszen több száz olyan település van ma Magyarországon, ahol még a szociális alapellátás sincs teljeskörűen megszervezve. Célunk, hogy a vidéken élő időskorúak és a k irekesztés kockázatával szembesülő családok helyzete javuljon, például házi segítségnyújtással és a családsegítés fejlesztésével. A városi családok számára nagy jelentőségű szociális program a lakáshitelek és közüzemi díjtartozások rendezésére elindított a kció. (13.20) A pénzbeli szociális ellátások keretében kiemelten kezeltük és kezeljük például az idősek helyzetét a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével, illetve a szociális törvény módosításával eldöntött időskori járadék emelésével; vagy a gyermeket nevelő családok kedvezményezését: például a családi pótlék emelését, a rendszeres gyermeknevelési támogatáshoz jutás feltételeinek javítását a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében; de idesorolom az otthonteremtés támogatási rendszerének átalakítását az adóforintoknak a ténylegesen rászorulók felé terelésével. Végül, de nem utolsósorban a pályázatok. A szociális intézkedések finanszírozása nagyobbrészt a nemzeti költségvetésben, illetve a munkaerőpiachoz kötődő alapokon keresztül történik. A humán erőforr ás és a regionális operatív programok intézkedései, amelyekre pályázni lehet, nemcsak pénzt jelentenek, hanem új, európai megközelítését és követelményrendszerét közvetíti a szociális ügyekben szükséges társadalmi felelősségnek és tennivalóknak. Az intézke dések címei - például: a nők munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése, a nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban, alternatív munkaerőpiaci képzés és foglalkoztatás társadalmilag hátrányos csoportoknak - már önmagukb an jelzik, hogy ezek a projektek új közösségépítést indukálnak és új szolidaritást alapoznak, egy jobb országot. Hogy ez mennyire egybevág a magyar társadalom igényeivel, azt a nagyszámú pályázat visszaigazolta. Azontúl, hogy az érdeklődés nagy, a nyertes projektek más tanulsággal is szolgálnak. A már aláírt szerződések a hároméves támogatási összeg 30 százalékát, azaz 57 milliárd forintot tesznek ki, azaz közel időarányos a teljesítés. Ráadásul ezen a területen arányaiban jóval többet és jelentős összeget nyernek kistelepülések. Ilyeneket olvashatunk a nyertesek között, mint Szanticska, Borsodbóta, Izsák. És 60100 millió forint a nyert összeg, azaz a pályázati lehetőségek a vidéki társadalom valós igényeit szolgálják. Másik nagyon fontos tapasztalat, hogy a magyar társadalom öntevékeny a szociális problémák megoldásában, hiszen nyertesként van megjelölve önkormányzat, civil szervezet és egyház egyaránt. Végül engedjenek meg a pályázatokhoz egy személyes megjegyzést. Én a kilencvenes évek elején részt vettem a PHARE által támogatott vállalkozásfejlesztési központok egyikének megvalósításában. Egy évig a szervezetet kellett felépítenünk, az eljárásrendet megcsinálnunk, és csak utána lehetett a kliensek felé fordulnunk, hogy a szolgáltatásunk pontos, precíz, jó és hatékony legyen. Azt gondolom, hogy jogosak voltak a kritikák a magyar pályázati rendszerrel kapcsolatban, nem véletlen, hogy a kormány ennek a pályázati rendszernek az akadálymentesítéséről döntött. Pontosan
