Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GRÁF JÓZSEF (MSZP):
2195 egy év telt el, le lehetett vonni a tapaszt alatokat, és én bízom benne és biztos vagyok benne, hogy ez nem elvesztegetett idő volt, hanem tisztességes felkészülés, és a ma talán csalódott pályázati nyertesek is hamarosan meg fognak erről győződni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP sor aiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Van egy kétperces jelentkező: Kocsi Lászlóé a szó, MSZP. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Be kell hogy valljam, csalódott vagyok, mert miután Hörcsik képviselőtársam jól megbírált minket, utána el is hagyott be nnünket. Azért is bánom ezt, mert itt mindenki elmondja a magáét, és többékevésbé hisz abban időnként, amit elmond, de látjuk egymás szemén általában, hogy melyek azok a mondatok és szavak, amit a kimondás pillanatában sem hisz el, aki éppen mondja. Ezért is bánom, hogy ő most nincs itt, hiszen pont egy olyan szempontból fogalmazott meg bírálatot, amellyel tisztában kellene vagy kell hogy legyen, hogy ez nem jogos bírálat. Lehet azt mondani, hogy Magyarországon mikor lépett életbe a parlament és a kormány viszonyát tisztázó törvény, de ugyanakkor azt is kell tudni - és közös élményünk Hörcsik képviselő úrral , hogy ezt a törvényünket, ezt az intézményes eljárást, amivel a kormány és a parlament együtt kell hogy működjön és együttműködik, tulajdonképpen aká r a V4es, akár tágabb európai uniós körben elismerik, dicsérik, érdeklődnek iránta; és egészen egyszerűen a helyzet az, hogy ha valamire ebben az egy évben, ha úgy tetszik, büszkék lehetünk, ami egy olyan intézmény, amely valóban hatékony és működőképes, akkor az az éppen általunk közösen beüzemelés alatt álló LIII. törvény, ami valóban - úgy tűnik az elmúlt egy év tapasztalata alapján is - az egyik legkorrektebb és legműködőképesebb uniós jogintézményünk. Én tehát azt mondanám, hogy folytassuk a párbeszéd et, folytassuk a vitát, bíráljuk meg, amit meg kell, és mi is elismerjük, amit el kell ismernünk, de amiről nyilvánvalóan tudjuk, hogy rendben van, azt azért védjük meg közösen, és építsük, fejlesszük tovább. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból. ) ELNÖK (Harrach Péter) : Még négy írásban előre jelentkező felszólaló van, mind a négyen az MSZPfrakcióból. Először Gráf Józsefé a szó. GRÁF JÓZSEF (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyar állampolgárként és agrárgazdálkodóként az európai unió s csatlakozást meglehetősen kettőslelkűséggel éltem meg. Elhangzott itt már sok vélemény, miért érezzük úgy esetenként, hogy az agráriumban dolgozók nem igazán nyertesei a csatlakozásnak, legalábbis a jelenlegi állapotban. Ezeket az okokat Karsai képviselő társaim felsorolta, és ezek döntő többségével, azt kell mondanom, egyetértek. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy az európai uniós csatlakozás egy soha nem látott lehetőség számomra mint magyar állampolgár számára és mindannyiunk számára. Az európai népek megértették két nagy világháború traumája után, hogy a kegyetlen véráldozatokkal megszerzett területek és gazdaság időleges, jön az új, igazságtalan háború, ami vérrel, vassal, tűzzel ismét átírja a határokat és a gazdaságokat. Született egy új rendszer, egy új szisztéma, amelyben szinte minden az emberért, az állampolgárért történik. Európa jobb módú, gazdasági fejlődésben elöljáró országai megtalálták a módját annak, hogy ne leigázzák erőfölényükkel a tőlük ma még elmaradt országokat, hanem a határok elt örlésével, a gazdasági gátak lebontásával egy, az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben is versenyképes belső piacot hozzanak létre, és hogy egy kvázi új Marshalltervvel segítsék, csökkentsék a gazdasági és politikai színvonalbeli különbségeket Európába n.
