Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 20 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Gyurcsány-bizonyítvány: EU elégtelen!” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - SZŰCS ERIKA (MSZP):
2193 Magyarország számára. Annál is inkább, mivel Juhász Endre európai bírói kinevezése miatt hónapokig, pontosabban a kormányváltásig nem volt Magyarországnak európai ügyekért felelős tárca nélküli m inisztere. Egy biztos, hogy a kormányválság nem használt ez ügyben Magyarországnak. A hónapokig elhúzódó kormányátalakítás miatt átláthatatlanná lett, hogyan is oszlik meg a felelősség a Külügyminisztérium és a Baráth Eteleféle új tárca közö tt. A kormány egyszerűen elfelejtette ez ügyben időben meghozni a szabályozó rendeletét. Az már csak hab a tortán, hogy az új Európai Ügyek Hivatala csak ez év márciusában állt fel ténylegesen. Csoda, ha az uniós tagságunk első fél évében sokszor úgy tűnt, hogy Magyarország csak virtuálisan van jelen az Unióban diplomáciai tekintetben, mert nem is képviselteti magát fajsúlyos európai döntések meghozatalakor, mint például Románia európai uniós csatlakozásában. A brüsszeli csaták másik fontos hátországa mi ma gunk vagyunk, a parlament, nevezetesen az európai ügyek bizottsága. A látszat ellenére a kormány nem sokba nézte az elmúlt év során azt a grémiumot, amin keresztül a tisztelt Ház volna hivatva az uniós jogszabályalkotás során a magyar kormány álláspontját megismerni és az általa kívánt irányba befolyásolni. Az is rossz ómen volt, hogy 2004. május 1jén a csatlakozó országok közül csak nálunk hiányzott a parlament és a kormány együttműködését szabályozó törvény a kormány ellenállása miatt. De az is árulkodó magatartás, ahogy 2004. december 8án például a kormány egy kicsit bolondot csinált az Országgyűlésből, amikor is elfelejtette tájékoztatni bizottságunkat, hogy már nincs értelme a parlamenti eljárásnak, mert a kormány - meg sem várva a parlament hozzájáru lását - hozzájárult a román csatlakozási tárgyalások befejezéséhez. Sőt, az ezt követő úgynevezett nagybizottsági ülésen, ami megelőzte az Európai Tanács ülését, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr nem jelent meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen személyi é s intézményi háttér kezelésével bizony elég nehéz, hogy a magyar kormány hatékonyan képviselje a magyar érdekeket Brüsszelben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szűcs Erika képviselő asszony következik, MSZPfr akció. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európai Unió szociális dimenziójáról szeretnék beszélni picit félve, hiszen mindeddig ebben a házban leginkább a pénzről, a pályázati kifizetésekről, az államadósságról volt szó, holott ma már a szociális feszültségek kezelése és a foglalkoztatási problémák megoldása az Európai Unió egyik első számú feladatává vált. Sőt, az Unió mély elkötelezettsége a méltó emberi élet, a társadalmi kohézió és az esélyegyenlőség iránt az a sajátosság, amely Eur ópát a világ bármely más integrációjától megkülönbözteti, és ami miatt a problémák és a gondok ellenére is vállalható és vállalandó a Szocialista Párt és valamennyi haladó gondolkodású magyar állampolgár számára. Ezért szomorú számomra, hogy ellenzéki képv iselőtársaim közül ezekkel az ügyekkel mindeddig szinte senki nem foglalkozott. Nem hiszem, hogy az Európai Unió csak támogatás és több pénz; sokkal, de sokkal több annál. A szociális dimenzió ráadásul nem is ágazati kérdéskör, és leginkább bizonyítja, hog y nem csak támogatási pénzek lehívása az Unió. Első pillére a foglalkoztatás bővítése, amelyről államtitkár úr és Filló képviselőtársam is beszélt már. A klasszikus szociális terület ehhez azzal csatlakozott az elmúlt években, hogy például a munkahely és a család összeegyeztethetőségét támogató fejlesztések indultak be, mint a nagymamagyes vagy 2005től a bölcsődei és a családi napközi szolgáltatások normatívájának jelentős emelése, illetve az idősgondozásban, a házi segítségnyújtásban a kapacitások bővítés e. A második pillér ebben a szociális dimenzióban a szolgáltatásokhoz, a javakhoz és a jogokhoz való hozzáférés elősegítése. A területi, települési és családi különbségek ma még Magyarországon nagyon jelentősek, és újratermelik a lehetőségeiben mélységesen megosztott társadalmat. Az
