Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2109 hivatalos gyűjteményét évenként közzé kell tenni. A módosító javaslatunk azt célozná, hogy a jogszabálygyűjtemények nyomtatott és elektronikus változata egyaránt hiv atalos legyen. (16.40) Itt szó volt már arról, hogy voltaképpen a parlament honlapján mi minden megtekinthető, és hogy megtekinthető lett volna az a sok kapcsolódó módosító javaslat is, amit ehhez a témához beterjesztettek, ugyanakkor tényleg azt is figyel embe kell venni, hogy ez sokszor egyszerűen követhetetlen. Ugyanez vonatkozik a jogszabályokra is, tehát jó, ha az megvan írásban is, az hatályosnak tekinthető. Erre vonatkozna a módosító javaslatunk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harra ch Péter) : Nem látok több jelentkezőt, a részletes vita e szakaszát is lezárom. Mielőtt a vita egészét elnapolnám, megadom a szót Petrétei József miniszter úrnak, aki utolsóként kíván felszólalni a vitában. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságü gyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szabad legyen elődöm, Bárándy Péter igazságügyminiszter expozéjából egy mondatot felolvasnom: “A jogalkotást jelenleg szabályozó 1987. évi XI. törvény a demokratikus rendszerváltás közjogi kereteit meghatározó alapjogszabály volt.” Valóban, nemcsak azt köszönhetjük ennek a törvénynek, hogy hozzájárult az akkor már több évtizedes gyakorlatra visszatekintő rendeleti jogalkotás visszaszorulásához, a törvényi szintű szabályozás tekintély ének és jogrendszeri szerepének helyreállításához, de több mint másfél évtizedig szolgálta - alapjaiban változatlanul - a demokratikus jogrendet is. A törvényjavaslat általános vitájában kiderült: négypárti egyetértés van abban, hogy a hatályos jogalkotási törvény felett elmúlt az idő, ma már inkább gátolja, mint segíti a jogrend minőségének folyamatos javulását. A jogalkotási törvény eszköze és nem terméke volt a demokratikus átalakulásnak, így nem tükrözi, mert nem is tükrözheti a jogi szabályozás társada lmi környezetének, elméletének és technikai feltételeinek gyökeres átalakulását. Több rendelkezését a megalkotása óta született alkotmánymódosítások és az Alkotmánybíróság határozatai tartalmilag felülírták. Nehezen találnánk olyan jogszabályt, kétharmados törvényt pedig pláne nem, amelynek szövege mögött ennyire nagy lenne a jogbizonytalanság. Annál szerencsétlenebb mindez, hogy a jogalkotási törvénynek éppen a jogbiztonságot kellene az egész jogrendszerre vonatkozóan megőriznie. Az, ami a jogalkotási törv ényben van, elavult, meghaladott, az, ami nincs benne, hiányzik. Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy röviden összefoglaljam, mit tenne az új jogalkotási törvény a jogszabályalkotás alkotmányosságának biztosítása és szakmai színvonalának emel ése, a hazai jogi kultúra fejlesztése érdekében. A minőségi jogalkotás érdekében az új törvény részletesen határozná meg a jogszabályelőkészítés követelményeit, a jogszabályalkotás szükségességének vizsgálatától a jogszabályszerkesztés legalapvetőbb tarta lmi előírásain át az egyeztetéssel kapcsolatos követelmények szigorításáig. Ennek egyik fontos elemeként rögzíti a tervezetekkel kapcsolatos formai követelményeket, részletesen szabályozza a javasolt szabályozás szempontjait bemutató előterjesztés tartalmá t. Egyértelműsíti a javaslat a jogalkotásért való felelősség rendjét, rögzítve azt, hogy a jogszabály tervezetének előkészítéséért és szakmai kidolgozásáért a szabályozás tárgya szerint illetékes szakminiszter felel. Az igazságügyminiszter a törvények és a kormányrendeletek mellett a miniszteri rendeletek tekintetében is egyetértési jogot kapna, ezt azonban csak alkotmányossági, jogharmonizációs és kodifikációs szempontok tekintetében gyakorolhatná. Képviselő úr felvetéséhez kapcsolódva megjegyzem, hogy a hatályos törvény az első két esetben tulajdonképpen ma is egyetértési jogot ad az igazságügyminiszternek, törvények és kormányrendeletek esetében, a miniszteri rendelet esetében pedig azért kellene az egyetértési jog, mert ez csak három szempontra terjedn e ki: alkotmányossági, jogharmonizációs és kodifikációs
