Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter:
2110 szempontokra, tehát nem terjedne ki tartalmi, lényegi, a tárca érdekébe tartozó körre. Ez annak érdekében, hogy a jogrendszer egésze, ennek szisztematikája, az uniós joganyaggal való összhang biztosít ása megvalósuljon, véleményem szerint fontosnak látszik. A jogszabályoknak idomulniuk kell az állandóan változó életviszonyokhoz, ezért a jövőben még nagyobb súlyt kell fektetni a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatára. A törvényjavaslat megteremti a fel eslegesen bonyolult, más jogszabályokkal ellentétes, illetőleg az elavult, tényleges joghatással már nem rendelkező jogi rendelkezések kiszűrésének és kiiktatásának eljárási rendjét. E szempontok következetes érvényesítése csökkentheti a komoly következmén yekkel járó, az elmúlt évek feszített ütemű jogalkotásának eredményeként előállt jogalkotási hibák lehetőségét. A jelenleginél részletesebb rendelkezések szólnának a tervezett jogi szabályozás előzetes, illetőleg a hatályos jogszabályok időszakonkénti utól agos hatásvizsgálatáról is. Végül bővülnének a jogszabályoknak a hivatalos lapban történő kihirdetésére vonatkozó követelmények. A kihirdetett jogszabályszöveg helyesbítéséhez a javaslat tartalmi és eljárási garanciákat kapcsol. A jogalkotás szakmai színvo nalának emelésére irányuló új jogintézmények hozzájárulhatnak a jogszabályok szakmai minőségének, időtállóságának javításához és a módosítások számának csökkenéséhez, erősítve ezzel a jogbiztonságot. Tisztelt Ház! Különösen aktuálissá teszi a törvényjavasl at elfogadását, hogy az alkotmánynak az európai uniós csatlakozással hatályba lépett rendelkezése a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletalkotási jogot biztosít. A hatályos jogalkotási törvény ezzel szemben a jogforrások között jelenleg csak a jogszabályn ak nem minősülő jegybanki rendelkezést ismeri el. Zárójelben jegyzem meg: önmagában ez is egy rendkívül súlyos hiba, amit a jogalkotási törvényünk nem orvosol, és ami önmagában veszélyeztetheti a jogalkotás alkotmányos rendjét. Hölgyeim és Uraim! Amikor a javaslat önök elé került, már egyértelmű volt: mód és alkalom van arra, hogy előrelépjünk a jogalkotási folyamat és az elfogadott jogszabályok nyilvánosságának biztosítása terén. Az azóta eltelt időszakban az információs társadalom tovább bővült, egyre töb bek számára válik elérhetővé, majd elvárássá, hogy a jogszabályokat költség, idő és fáradozás ráfordítása nélkül megismerhessék az interneten. A javaslat szerint a jogalkotási folyamat nagyobb nyilvánosságot kap, a tervezés szakaszától egészen a kihirdetés ig. A szabályozás előkészítője a jogszabálytervezeteket a honlapján a jövőben mindenki számára köteles hozzáférhetővé tenni, egyenlő feltételekkel biztosítva így a tervezetek megismerését és véleményezését minden érintettnek. Szintén zárójelben jegyzem meg , hogy ez jelentősen segíthet abban, hogy a társadalmi szervezetek, egyházak is hozzáférhessenek már a jogszabálytervezetekhez, és így élni tudjanak véleményezési jogukkal. Ugyanez a követelmény érvényesül az időszakonként közzétett jogalkotási tervek vona tkozásában is, lehetővé téve a potenciális véleményezők számára a tervezett jogalkotás folyamatos figyelemmel kísérését. Az átlátható közigazgatás mellé felzárkózik az átlátható jogalkotás is. Bár ősi jogelv, hogy a jog nem tudása nem mentesít a felelősség re vonás alól, az állampolgári jogismeret szintjének növelése természetesen kiemelkedően fontos állami feladat, amelynek megfelelő teljesítése - pozitív oldalról megközelítve - a jogkövetést is elősegítheti. A megismerhetőség biztosítása a cél az elektroni kus közzététel kötelezettségének előírásával a hivatalos lapokra, a jogszabálygyűjteményekre és a jogszabályok nyilvántartására vonatkozó szabályozás felülvizsgálata során. A javaslat szerint a Magyar Közlöny elektronikus változata bárki számára ingyenese n hozzáférhetővé válik. Hangsúlyoznom kell, hogy ezáltal a Magyar Köztársaság hivatalos lapja nagyságrendekkel több emberhez tud eljutni, a jogkeresők számára a friss jogszabályok még hamarabb megtalálhatóak, sokszorosan könnyebben kezelhetőek lesznek. (16 .50)
