Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
2100 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisz telt Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden reflektálnék Salamon László és Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársaim fejtegetéseire. Azt a három pontot emelném ki az első vitaszakasz témakörei közül, amelyeket Salamon Lászl ó említett, és amelyek közül az egyiket, a 8. számút Szentgyörgyvölgyi Péter úr is felhozta. Vitatnám azt, hogy helyes az az elképzelés, amely szerint az alapjogszabály egészére vonatkozóan végrehajtási rendeletet lehetne kibocsátani. Azzal tudjuk biztosít ani a törvény elsődlegességét, azzal tudjuk biztosítani a parlament politikai és törvényalkotó meghatározó szerepét, ha ezt a fajta végrehajtási jogszabálykibocsátást kizárjuk. Egy ilyen rendelkezés hiányában ugyanis elvi lehetőség nyílik arra, hogy törvé ny valójában egy adott törvényhozási tárgykört csak formálisan szabályozzon, és a parlament helyett a tényleges jogalkotó a kormány legyen, amely egy generális felhatalmazás alapján törvénypótló, illetőleg törvényhelyettesítő rendeletet tud alkotni. A jele nlegi alkotmányos rendünkben alapvető követelmény az, hogy végrehajtási jogszabályt csak törvény konkrét felhatalmazása alapján lehet kibocsátani. Ha valaki belenéz a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményébe vagy a CD Jogtárba, akkor teljes egyértel műséggel láthatja, hogy a törvények, de akár a kormányrendeletek is pontosan megjelölik azokat a tárgyköröket, amelyekben végrehajtó kormány, illetőleg miniszteri rendelet kibocsátható. Ettől a kialakult gyakorlattól igen célszerűtlen lenne eltérni. De it t nemcsak gyakorlatról van szó, hanem a mai jogalkotási törvénynek is ez az írott betűje, illetőleg a szelleme. Vitatnám azt az elképzelést is, amely szerint túlzottan megkötné a jogalkotó kezét az, ha a kihirdetés és a hatálybalépés közötti időintervallum ban nem csak a felsorolt esetekben nyílna lehetőség jogszabály módosítására. A jogbiztonság elve és az, hogy egyfajta stabilitást tudjunk elérni a jogalkotásban, megköveteli, hogy különféle okok miatt kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályokhoz csak abban az esetben lehessen hozzányúlni, ha ennek nyomós indoka van. Ezen nyomós indokokat pedig a beterjesztett törvényjavaslat egyértelműen meghatározza. Valóban, előfordulhat az, hogy egy törvényt kihirdettek, közben új parlamentet választottak, új kormány alakult, a törvény még nem lépett hatályba, és az új kormánynak az az álláspontja, hogy a saját koncepciója, a saját politikai irányvonala alapján meg kellene változtatni ezt a törvényt vagy annak bizonyos rendelkezéseit. Az ilyesfajta törekvésekne k szab gátat a javasolt rendezés, de annak is gátat szab, hogy egy adott kormányon belül miután született egy döntés, azt ne lehessen indokolatlanul, politikai, lobbi- vagy más érdekek miatt még a hatálybalépés előtt felülvizsgálni. Ha elhagyjuk ezt a rend elkezést, akkor szabad utat nyitunk annak, hogy kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályokat - mindenekelőtt törvényeket - ebben az adott, a kihirdetés és a hatálybalépés közötti időintervallumban módosítsanak. Ez teljes mértékben szemben áll a j ogállamiság meghatározó elemét alkotó jogbiztonság és stabilitás elvével. Végezetül pedig szükségesnek tartom azt, hogy a jogalkotási törvény pontosan szabályozza a hatályvesztést mint alapvető kérdéskört. A magyar jogrendszerben hosszú évtizedeken, sőt év századokon keresztül az volt a jellemző, hogy nem jelölték meg pontosan azokat a jogszabályokat, amelyek az új rendezés következtében hatályukat vesztik. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy néha több száz éves jogi rendelkezésekre is hivatkoztak, amelye k amúgy már régesrég elavultak, de a hatályba léptetés ugyan megtörtént, azonban a hatályon kívül helyezés elmaradt. Hogy ilyen helyzet ne forduljon elő, hogy egyértelműen ismerni lehessen a hatályos jogot, szükséges annak a megállapítása, hogy milyen mód on történjen a hatályon kívül helyezés. Az tarthatatlan, hogy minden egyéb rendelkezés, amely a most kihirdetett jogszabállyal ellentétes, hatályát veszti. Pontosan meg kell nevezni azokat a jogtételeket, azokat a jogszabályokat, amelyek hatályon kívül ker ülnek. Ez nem csak elvi, hanem gyakorlati kérdés is, enélkül lehetetlen a hatályos jogot megállapítani. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) :
