Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2101 Két percre Salamon Lászlóé a szó. (16.00) DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két észrevételt szeretnék tenni a Wiener képviselő úr által elmondottakhoz. Az egyik azzal kapcsolatos, hogy a képviselő úr változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy csak azon esetekben lehessen a már meghozott, d e még hatályba nem lépett törvényeket, jogszabályokat módosítani, amelyeket a mostani törvényjavaslat felsorol. Ebből az következne, képviselő úr, hogy ha mondjuk, a parlament hoz egy törvényt, és rájön, hogy rossz döntést hozott, ez kiderül, de nem nyúlha t hozzá, annak hatályba kell lépnie, nem baj, hogy ez mennyi bajt, kárt okoz, nem lehet, e rendelkezés szerint nem engedi meg ez a törvény majd a képviselőknek, hogy belássák a tévedésüket, belássák a döntésük helytelenségét és korrigálhassanak. Ezt én kép telenségnek tartom, és ezt nem fogom tudni támogatni. A másik pedig: a képviselő úr attól fél, hogy egy törvény végrehajtására adott generális felhatalmazás a törvényt kiüresítheti. Hogyan üresíthetné ki? A parlament fogja a felhatalmazást adni, azok fogjá k a felhatalmazást adni, akik meg fogják szabni a törvény tartalmát. Mindazokat a kérdéseket, amelyeket ők fontosnak tartanak, szabályozni fogják. Előadódhatnak ugyanis olyan részletkérdések, amelyekre nem terjed ki a figyelmük, sőt hadd tegyem hozzá, nem is biztos, hogy jó az, hogy nem igazán törvényszintre való részletkérdéseket törvényben akarunk szabályozni. Legyen ez a megjegyzésem egyben kritika is a törvényalkotási gyakorlatunk irányában. El kell választani a lényegest a lényegtelentől, az alapkérdés eket a részkérdésektől. Azt gondolom, ha ide el tudunk jutni, akkor a jogalkotásunk is rugalmasabb, jobb, magasabb színvonalú, a jogkereső közönség, a társadalom igénye jobban kielégítő tud lenni. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Úgy tűnik, felébredt a vitakedvünk. Wiener Györgyé két percben a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden reflektálnék Salamon László fejtegetéseire. Valóban előfordulhat az, hogy a par lament vagy bármely más jogalkotó szerv nem megfelelő jogszabályt alkot, de hogy ez kiderüljön, ehhez általában a jog alkalmazására, illetőleg a jog követésére van szükség. Amennyiben még nem lépett hatályba egy jogszabály, akkor nem tudjuk, hogy a gyakorl ati alkalmazás, illetőleg jogkövetés során milyen problémák jelentkezhetnek. Ha a megfelelő tapasztalatok rendelkezésre állnak, akkor természetesen lehetőség nyílik arra, hogy a már hatályba lépett törvényt vagy más jogszabályt módosítsák. Ameddig azonban ez nem történik meg, addig kizárólag arról lehet szó, hogy valamilyen - mint az előbb már említettem - politikai, lobbi- vagy egyéb érdek miatt a már meghozott döntést módosítják, és ennek következtében a jogalkotásban esetenként eléggé kaotikus állapotoka t idéznek elő, amint ez például az ön által említett büntetőeljárási törvény esetében is történt. Ami pedig a generális felhatalmazást illeti, önnek abban teljes mértékben igaza van, hogy a parlament az, amelyik meghozhatja ezt az általános felhatalmazó dö ntést. Csakhogy nagyon jól tudjuk, a parlamentáris rendszerekben a kormányzati többség és a parlamenti többség egybeesik, a kormány és a parlamenti többség politikai színezete - bizonyos koalíciós konfliktusokat vagy egyéni képviselői kiszavazásokat figyel men kívül hagyva - azonos. Ennek következtében bármely kormány elérheti azt, hogy a parlamenti többsége akár ilyen jogszabály, ilyen törvény meghozatalával is támogassa. Az ez elleni védekezésnek ez egy alapvető elvi jelentőségű eszköze, egy alapvető tankönyvi követelmény is, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri ezt a fajta megoldást.
