Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A jogalkotásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2099 (15.50) A 18. pontban foglalt módosító javaslatunk pedig a jogszabály hatályának a megszűnéséről szóló szabályozást illetően azt javasolja, hogy ezt az egész szabályozást mellőzzük. Azt gondoljuk, hogy a jogszabály hatályának a megszűnte, vagyis az, amikor a jogszabály hatályát veszti, a különböző egyéb jogi rendelkezésekből is levezethető. Az itt foglalt, kormány által javasolt szabályozást tehát feleslegesnek , túlszabályozásnak tartjuk, és ezért ennek az adott szakasznak az elhagyására teszünk javaslatot. ELNÖK (Harrach Péter) : Szentgyörgyvölgyi Péter következik. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! T ehát lényegében, amit beterjesztettünk, vonatkozik a 4. § (2) bekezdésére, 4. § (3) bekezdésére, az 5. § (1) bekezdésére, a 6. § (3) bekezdésére, a 7. § (1) bekezdésére, a 11. §ra, a 12. § (2) bekezdésére és a 13. §ra. Ebből én külön háromról szeretnék s zólni. A 6. § (3) bekezdésében egy olyan módosító javaslatunk van, amely elhagyást javasol a (3) bekezdésben, amely úgy szól, hogy “A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására” - itt a javaslat még azt is mondja: “valamint az alapszabály egészének végrehajtására” - „nem lehet felhatalmazást adni.” Mi azt javasoljuk, hogy a “valamint az alapszabály egészének végrehajtására nem lehet felhatalmazást adni”, tehát hogy nem csak a jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak a megállapítására nem lehet felhatalmazást adni. Véleményünk szerint, ha benne maradna ez a végrehajtásra vonatkozó rész is, ez a jogalkotók számára olyan megkötést jelent, amely nem szükségszerű. A 7. § (1) bekezd ése: itt a hatályról van szó. Itt mi azt javasoljuk, hogy a jogszabály hatálya kiterjedhet az ország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és a jogi személyiség nélküli szervezetekre, valamint az ország területén kívül álló magyar állampolg árokra is. Itt a lényeg abban van, hogy a területi hatály és a személyi hatály annyiban nem fed mindenkit, hogy vannak olyan jogi személyek, amelyek nem olyan adott területen, tehát nem az ország egészén vannak. Példának hozzuk fel a Balaton kiemelt üdülők örzet területrendezési tervének elfogadásáról, a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló jogszabályokat, ahol a területi hatály más, mint általában. Tehát akkor ezekre is terjedjen ez ki e módosítás lehetősége alapján. A 12. § (2) bekez dése pedig egy kiegészítést javasol. Ez úgy szólna, hogy a jogszabály előírásait a hatálybalépése után induló eljárásokra kell alkalmazni. Erről szó volt, azt hiszem, az alkotmányról szóló vitában, mert itt benne van még a tervezetben: “Ha azonban ez veszé lyeztetné a kívánt joghatás elérését a) jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy előírásait a hatálybalépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell,” - és ez a mi javaslatunk - „amennyiben az az érintettek számára kedvezőbb.” Véleményünk szerint ugyanis a jogbiztonság elvét sérti, ha a jogszabály rendelkezéseit a kihirdetését megelőző időszakra is korlátozás nélkül alkalmazni lehet. Lehet, hogy a kívánt joghatás elérése csak úgy valósulhat meg, hogy az érintett jogalanyok számára kedvezőtlenebb szabály lé p életbe. Ez pedig ellentétes azzal az általános jogelvvel, hogy a jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem lehet terhesebb a jogalanyok számára. Az életből számtalan példával lehetne ezt alátámasztani. Úgyhogy véleményünk szerint ez szükséges, ha már hozzányúlunk a jogalkotási törvényhez. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) :
