Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4486. szám) részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2080 törvényhozási tárgyak tematikája. Valóban, 2003 novemberében nagyon mélyreható vitákat foly tattunk ebben a kérdésben, nagyon röviden összegezném akkori álláspontomat. Kifejtettem azt, hogy egyfelől az alkotmány számos törvényt nevesít, ezen belül külön jelzi, ha valamely törvényt kétharmaddal kell elfogadni. Emellett kimondja az alkotmány azt, h ogy az Országgyűlés törvényt alkot, amit a tudomány úgy értelmez, hogy az Országgyűlés hatáskörét elsősorban törvényalkotással végzi el. Emellett pedig a magyar jogrendszernek az az alapvető sajátossága, erre előző felszólalásomban már utaltam, hogy ha val amely tárgykörben törvényi szabályozás született, abban módosítás, megváltoztatás, hatályon kívül helyezés csak törvénnyel lehetséges. Látok némi ellentmondást abban, hogy képviselőtársam egyfelől a belső jog szempontjából védeni kívánja a kizárólagos törv ényhozási tárgyakat, másfelől a nemzetközi jogi szerződések relációjában inkább azt az álláspontot foglalja el, hogy a becikkelyezés, a kihirdetés inkább történjen az esetek jelentős részében kormányrendelettel, semmint törvénnyel. Azonban a jogrendszer eg ységes, és ezt a két követelményt nem tudjuk egyszerre érvényesíteni. Úgy ítélem meg, hogy a magyar alkotmányos rendnek nagyon régi szabálya az, hogy a törvény elsődlegessége úgy érvényesül, hogy a magyar alkotmányos rend, a magyar jogrendszer nem ismeri a törvénypótló, illetőleg a törvényhelyettesítő rendelet fogalmát. Ezért jelenik meg az 1949es alkotmányszövegben is a törvényerejű rendelet kategóriája, amely ezt a helyzetet próbálta egy államszocialista, politikai szocialista kormányzati és politikai be rendezkedésben érvényesíteni. Még abban sem nyílt arra lehetőség, hogy kormányrendelettel, törvény vagy törvényerejű rendelet által szabályozott tárgykört újrarendezzenek. Arra valóban volt példa, hogy egy törvényerejű rendelet egy törvényt vagy törvényere jű rendeletet hatályon kívül helyezett, és adott a kormánynak egy generális felhatalmazást. A mai alkotmányos rendszerben erre sem nyílik lehetőség. Ha pedig ez a helyzet, akkor véleményem szerint felesleges felsorolni a kizárólagos törvényhozási tárgyakat , mert az inkább megszorító, mint kiterjesztő jellegű. Azt az elvet kell elfogadnunk, amit ma már többször is említettem: amit törvénnyel szabályoztak, azt követően csak törvénnyel lehet rendezni. Ennél nagyobb garanciát nem tudok elismerni. Köszönöm a fig yelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces fölszólalásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondoltam az imént, hogy a kizárólagos törvényhozási tárgyakról, ha egyáltalán akarunk beszélni részletesebben, akkor a jogalkotási törvénynél kell, és erre utaltam. Wiener képviselő úr mégiscsak belebocsátkozott, bár az alkotmánynak ezek a pontjai különösen, amelyeket most tárgyalunk, ezzel a fogalomkörrel nem igazán foglalkoznak. Ha ő elmondhatta most a maga nézetét, akkor én hadd reflektáljak. Nagyon rövid leszek, mert itt is tartanám magam ahhoz, hogy nem akarom megismételni az általános vita során elmondottakat. Valóban másfél évvel ezelőtt erről itt, ezekben a padsorokban ülve nagyon részletesen vitatkoztunk, és konkrét példákat is elemeztünk. Én, ha jól emlékszem, az egészséghez való alapjogot említettem, ami megjelenik az alkotmányban, és mint minden alapjog, rá is von atkozik az alkotmány 8. §ának az a szabálya, hogy az alapvető jogokat törvényben kell szabályozni, az alkotmány eme rendelkezése folytán egy kvázi kizárólagos törvényhozási tárgynak értendő. Ezt az egészséghez való alapjogot vetettem össze az állampolgáro k egészségügyi helyzetével kapcsolatos olyan egyéb intézményekre vonatkozó szabályozással, amelyek a 1987. évi XI. törvény szerint kizárólagos törvényhozási tárgyat képeznek. Rámutattam arra, hogy a kettő nem fedi egymást, tehát az, hogy az alkotmányban ot t vannak, valóban vannak rendelkezések, amelyek törvényalkotási tárgyakat írnak körül, még nem teszik fölöslegessé azt, hogy a jogalkotási törvényben
