Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4486. szám) részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2081 szisztematikusan összefoglaljuk, szabályozzuk és az alkotmányban foglalt törvényhozási tárgyak körét kibőv ítsük. Ebben a két percben erről ennyit kívántam elmondani, és talán sikerült is a másfél évvel ezelőtt elmondott álláspontunkat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) fölidézni képviselő úr és mindenki emlékezetébe, aki ezt a vitát a kkor is figyelemmel kísérte. Köszönöm. (14.20) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nem érkezik jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitának e szakasz át lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Kérem, gombnyomással jelezze ezt! Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Parancsoljon! MÉCS IMRE (S ZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Gyorsíró Kolleginák! (Derültség.) Azért mondtam ezt, hogy egyszer ők is meg legyenek említve, hiszen nagyon fontos munkatársaink, és a parlamentarizmus egyik f ontos talpkövét jelentik. Az ajánlás 16. pontjához, a dr. Salamon László képviselő által benyújtott módosító indítványhoz kívánok csatlakozni, de tulajdonképpen egy kicsit szélesebb értelemben szeretnék beszélni. Ebben a módosító indítványban azt javasolja tudós kollégám, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön kétharmados törvény rendelkezzék. Az eredeti törvényjavaslat 7. pontjában viszont az szerepel, ami az alkotmánybíró alapvető jogosítványait és összeférhetetlenségét tárgyalja: “Az alkotmánybíró független, döntéseit kizárólag az alkotmány és a jogszabályok alapján hozza meg. Az alkotmánybíró pártnak nem lehet tagja, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.” Ez egy rendkívül fontos kijelentés, és úgy gondolom, ragaszk odnunk kell, hogy ez benn maradjon az alkotmányban. Hadd mondjam el, hogy 2003 végén Gereben István, Amerikában élő tudós megkeresett azzal, hogy a hatályos alkotmányunkban van egy, a pártállamra utaló régi, hogy úgy mondjam, maradvá ny. Ez pedig éppen az alkotmánybírák összeférhetetlenségéről szóló passzusban van, amely úgy szólt, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai “a” pártnak. Ez az a betű látszólag semmiség, egy a betű - istenem, elütötte valaki! De ha arra gondolun k, ha máshonnan nem, Madách halhatatlan remekművéből, hogy az i betűcske, az ióta milyen rendkívüli fontosságú volt az ariánusok számára, hiszen a homo iuzion és a homo uzion, az Istentől való származás vagy az isteni származás - hevenyészett fordításban e zt mondhatom - különbsége milyen jelentős volt, hogy sok százan mentek halálba, és vállaltak vértanúságot. Innen ered az a közmondásunk - szintén Madách fejéből pattant ki , hogy iótányit, jottányit sem enged. Úgy gondolom, hogy ez az a betű is ilyen. Gon doljuk csak meg, hogy annak idején bizony volt ilyen mondat, hogy “a párt kéri tőled, Rajk elvtárs, hogy vállald el ezt a feladatot”; vagyis a balek, felakasztandó bűnös feladatát. A párt ezt kéri tőled, a párt ezt mondja, a párt a mindenünk, a párt több m int a családunk - nagyon belénk égett ez. Tisztelet és becsület Gereben Istvánnak, hogy ezt észrevette, és az érzékenysége megvolt erre. Mert gondoljuk meg, hogy a Kerekasztaltárgyalásokon vagdaltuk össze a '49. évi úgynevezett sztálini alkotmányból az el ső demokratikus jogállam alkotmányát. Tehát érthető, hogy abban a nagy rohanásban ezt nem vettük észre, se Tölgyessy, se Sólyom, se Mécs Imre. Utána ezt számtalanszor kinyomtatták. Az alkotmánybíróságok valamennyi alkotmánybírójának el kellett olvasnia ezt a passzust, hiszen az ő összeférhetetlenségükről van szó. Nem akarom elhinni, hogy nem olvasták el! Mégis, hogyhogy nem vették észre, hogy a pártról van szó?
