Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 19 (215. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2031 áll. Ezért félő, hogy a nagy hatalmú gyógyszergyártók és a forgalmazó lobbi esetleg megzavarja a döntéshozók éleslátását. Ezért a rövid felkészülési idő miatt tovább erősödtek aggályaink, amelyek et eloszlathattak volna akkor, ha támogatják kérésünket, és adnak lehetőséget arra, hogy az előterjesztést áttanulmányozhassuk. Tovább növelte a kételyeinket az általános indokolásban, hogy az árak és a díjak egységesítésével kapcsolatos érvelés, amely az első hallásra támogatható is lenne, egy picit sántít. Ez ugyanis az Országgyűlés látóköréből először kivonja a támogatásokkal igénybe vehető szolgáltatások további szabályozását, és nem tartja szükségesnek törvényi szinten szabályozni, hogy a szakrendelése k, a gyógyászati segédeszközök milyen feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóknál szolgáltathatók ki egészségügyi ellátás keretében. A kisebbségi véleményt és annak szükségességét - amelyet elsősorban az előterjesztés megismerésére kapott, indoko latlanul kevés idő váltott ki - megerősítette, amikor a kormánypárti oldalról a sürgősség és az azonnali beavatkozás fontosságáról érveltek. Megjegyzem, ugyan volt hasonló vélemény, de mégiscsak akadt az adatvédelmi biztosnak olyan aggálya, amelyet ki kell ett volna jobban bontani. Összegezve: a törvényjavaslatot legalább két részre kellett volna osztani, és azt gondolom, hogy érezhető változtatási szándék mentén erre lett volna lehetőség. Mint ahogy említettem: a több éve esedékes pontosításokat, a kiterjes ztést pedig feltétel nélkül támogatta volna a bizottságunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerin t 2020 perces időkeretben. A vezérszónoki felszólalások között kétperces felszólalásra nem kerül sor. Megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni. A képviselő urat illeti a szószék. DR. SCHVARCZ TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat hat törvényt érint. A kormány a fenti törvényjavaslatot azzal a céllal terjeszti a tisztelt Ház elé elsősorban , mert szeretné megoldani a gyógyászati segédeszközellátás problémáit, törvényi hátteret szeretne biztosítani a gyógyászati segédeszközkölcsönzéshez. (10.20) A gyógyászati segédeszközkölcsönzés és a törvényben hozott változtatások mindenképpen európai m egoldást jelentenek a rászorultak számára. A gyógyászati segédeszközkölcsönzésre hosszú huzavona után végre pont került. A kiírt pályázatok, valamint a törvényi háttér megteremtésével várhatóan elindul a betegek és mindenki számára kényelmes és olcsó mego ldás, a kölcsönzés. A biztosítónak ezután nem kell megvenni a nagy értékű, drága segédeszközöket, ugyanúgy a betegnek sem kell fizetni. A gyártó, illetve a forgalmazó felelőssége a gyógyászati segédeszközök beszerzése, házhoz szállítása, karbantartása, sze rvizelése, a beteg csak kölcsönzési díjat fizet, amit átvállal helyette a biztosító. Tehát magyarul: ez így a betegnek nem kerül semmibe. A kiírt pályázatok értelmében lehetőség nyílik matracok, ágyak, betegemelők, kerekes székek, látást javító eszközök és más gyógyászati segédeszközök kölcsönzésére. Természetesen, ha a betegnek olyan igénye van, hogy a kölcsönzési idő lejártával vagy a kihordási idő előtt szeretné tulajdonában tartani az eszközöket, akkor természetesen hozzájuthat, ha kifizeti. Valószínű, hogy ezen kölcsönzési rendszer mellett erre nem kerül sor. Fontos változtatás, és ez a biztosítói szerep erősítését jelenti, hogy az egészségbiztosító, az OEP és a MEP fokozatosan ellenőriz a jövőben, hiszen a közpénzek kiáramlásáról van szó, és a szakmai szabályok be nem tartása, illetve a túlzott rendelések mindenképpen a közpénzzel való visszaélést
