Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz):
1976 És azért ne felejtsük el, hogy az a nagy jólét, amiről beszéltek, azért ne m úgy jelenik meg az emberek számára, amikor 12ről 15 százalékra átsorolódnak az élelmiszerek és más közfogyasztási termékek, de még a turizmus is… És ha itt körülnézek, és Lasztovicza Jenő képviselőtársamra gondolok, bizony a turizmus szereplőinek az a n éhány százalékpontnyi áfakülönbség is mekkora veszteséget és hátrányt jelent, mert bizony sokszor 12 százalékon múlnak az üzletek, mint ahogy itt azt a kormányzat is megtapasztalhatta, hogy jó néhány nagybefektető Magyarországon fogadása esetén miért mara dt el, mert néhány százalékpont érdekében máshova mennek ezek a cégek. Bizony, ez a kisvállalkozások, a turizmus esetében is komoly hátrányt jelent ezen szolgáltatások nyújtóinak. És természetesen ezért a figyelmébe ajánljuk a kormányzatnak, hogy legalább 25ről 19re mint versenyhátrányt kompenzáló és részben a költségvetés egyensúlyát egyébként nem rontó, hanem inkább javító pozícióra gondolják végig ezen módosításokat. Másrészről nyilván az már egy másik kérdés, hogy amikor önök valóban adócsökkentésről beszélnek, akkor a 15ről 10 százalékra való csökkentés megtörténik, hiszen valójában ez a legszélesebb körnek, a nyugdíjasoknak, a kisfogyasztóknak, a legszegényebbeknek, amiért az előbb az államtitkár úr az aggodalmát fejezte ki… - mi ténylegesen érzékel jük, hogy számukra az a néhány százalékpontnyi többletáfa is nagy terhet jelent, és ma, áprilisban bizony a legtöbb ember azon töri a fejét, hogy a villannyal, a gázzal, a szemétszállítással vagy éppen az élelmiszerrel, vagy a gyermekek iskolázásával kapcs olatos többletköltségeket fizessék ki, melyiket sorolják hátra. De ez önök számára sem ismeretlen, ha jól tudom, hiszen a költségvetésben ma a számláknak ilyen mértékű sorba állítása folyik, és mindenféle költségvetési válságkezelő technikákkal próbálják v isszatartani a kifizetéseket, és a bevételeket pedig begyűjteni, annak érdekében, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés napi forgalma. És bizony ez a családok esetében ugyanígy jelenik meg, ezért mondjuk azt a Fidesz részéről, hogy az a költségvetési ámo kfutás, amit önök folytattak, most már leért a lakosság legalsó szintjére is, ma már a makroproblémák mikroszinten, a családok, a vállalkozók szintjén is megjelennek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ez az a probléma, amire fel szeretnénk hívni a figyelmet, és a módosító javaslatokról folytassunk érdemi vitát. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Lasztovicza Jenő képviselő úré a szó. (20.40) LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államti tkár Úr! Képviselőtársaim! Domokos képviselő úrhoz szeretnék csatlakozni. Államtitkár úrnak nemrég volt szerencséje egy bizottsági ülésünkön részt venni, amelyen a szakmai szervezetek részéről is jelen voltak meghatározó szállodaláncok vezérigazgatói, akik szintén elmondták, hogy a kormány az áfaemeléssel milyen kellemetlen helyzetbe hozta ezt az ágazatot. Most nem akarok az ágazat jelentőségére kitérni, mert a parlamentben erről már többször volt szó, de azt szeretném elmondani, hogy az áfaemelés egyetlene gy szállodának minimum 60 millió forint kiesést okozott. Egy nagyobb szállodaláncnak - amiből Magyarországon igazából kettő van - 600700 millió forintos veszteséget okozott az az adóemelés, amiről az önök kormánya döntött. S miért is? Azért, mert olyan hi rtelen jött ez az adóemelés, hogy azt a turizmus számára egyszerűen nem lehetett érvényesíteni, mert ők már egy évvel ezelőtt megkötötték az üzleteiket, s utána árat emelni már nem lehetett. Ezt a rossz döntést tehát le kellett nyelnie az ágazatnak. A szak mai szervezetek véleménye és számításai szerint ez 10 milliárd forint bevételkiesést vagy inkább kiadást okozott ennek az ágazatnak. Azért is gondoltuk úgy, hogy ezt a módosító indítványt be kell adni, mert a szakmának ez volt a kérése, hiszen nagyon rossz versenyhelyzetbe, versenypozícióba került az idegenforgalom a magas