Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Dr. Hargitai János (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Hogyan kívánja megoldani a Kárpátaljáról Lettországba települt magyar közösség rendezetlen és elfogadhatatlan állampolgársági státusát?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
1922 Dr. Ha rgitai János (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Hogyan kívánja megoldani a Kárpátaljáról Lettországba települt magyar közösség rendezetlen és elfogadhatatlan állampolgársági státusát?” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hargitai János , a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek: “Hogyan kívánja megoldani a Kárpátaljáról Lettországba települt magyar közösség rendezetlen és elfogadhatatlan állampolgársági státusát?” címmel. Hargitai János képviselő urat illeti a sz ó. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Írásban is jeleztem ezt a kérdést, ezúton is köszönöm önöknek a válaszokat, mégis fontosnak tartottam, hogy a plénumon is elhangozzék ez a probléma. Sajtóértesülésekből tud om azt, hogy a balti államokban mintegy 700 magyar él, és ezek közül 300an Lettországban. Ebből a 300 főből 200 az, aki jelenleg hontalan státusú. Ez a magyar ajkú közösség a jelenlegi állampolgársági szabályaink miatt magyar állampolgárságot szerezni úgy nem tud, hogy ott él, ahol eddig élt, és a volt állampolgárságuk a Szovjetunió megváltozása miatt elveszett számukra. Így ma élnek az Európai Unióban velünk együtt egy értékközösség tagjaiként, és mégis hontalan státusúak, tehát nem rendelkeznek uniós áll ampolgársággal azért, mert nem rendelkezhetnek egyelőre egy tagállam állampolgárságával. Azt gondolom, ilyen szempontból eléggé faramuci helyzetben vannak. (16.40) Ezért a kérdésem gyakorlatilag arra irányul, államtitkár úr, hogy az Unió hogyan tudja kezel ni ezeket a kérdéseket. Az Európa Tanács - aminek ugyanúgy mindannyian, ezek az uniós tagállamok tagjai vagyunk - vagy akár az EBESZ intézményi rendszere alkalmase arra, hogy ennek a közösségnek a hontalansági státusát felszámolja, és annak a közösségnek a státusát, állampolgársági státusát megszerezzék, ahol éppen élnek? Vagy akár a kétoldalú tárgyalásokon milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy ez a magyar közösség megszerezze az állampolgársági státust? Azt gondolom, azért is keresik a magyar kormányt , mert ők is az alkotmány felelősségi klauzulája alapján várnak segítséget a magyar államtól. Köszönöm előre is a válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Bársony András államtitkár úr válaszol. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisz tériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt, mint az ön kérdéséből és a mi válaszunkból is kiderül, olyan, körülbelül kétszáz magyar származású polgárról van szó, akik a volt Szovjetunió állam polgárai voltak annak idején, és nyilván egzisztenciális okokból települtek át KárpátUkrajnából a balti államok egyikébe. Lettországban ma az ott rezidens lakosság körülbelül 20 százaléka nem rendelkezik állampolgársággal a nagyon szigorú és egyébként nem teljesen Európai Uniókonform állampolgársági törvény következtében. A magyar kormány az ön által is említett nemzetközi szervezetekben időről időre fölveti ezt a kérdést. Hozzá kell tegyem, hogy ez a kétszáz polgár több százezer orosz származású polgár s orsában osztozik sajnos, és emögött, hogy ők nem szerezhetnek nagyon könnyen lett
