Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 18 (214. szám) - Vígh Ilona (Fidesz) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Mit tesz a dumakormány a nyugdíjasok havi jövedelmének felzárkóztatásáért, mert a jelenlegi átlag öregségi nyugdíj egyötöde az uniós átlagnak” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
1921 emelésre 810 milliárd forintot költöttek. Vélhetően, tisztelt államtitkár úr, nem egy statisztikai adatot nézünk, hiszen az én olvasatomban alig 10 ezer forinttal emelkedtek a nyugdíjak, miközben az önök szociálisan állítólag érzékeny kormányzata a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségét három évről öt esztendőre emelte. Tiszte lt Államtitkár Úr! A nyugdíjasokat hátrányosan érintő intézkedésük ellen az elmúlt napokban módosítást nyújtottam be. A törvénymódosításban azt kértem, hogy a jövőben ne a végrehajtási rendelet, hanem törvény szabályozza a méltányossági nyugdíjemelés lehet őségét, hiszen 2005ben közel egymillió nyugdíjasnak 50 ezer forint alatt van a nyugdíja, és nagyon fontos lenne, hogy a regionális különbségeket ilyen módon is tudjuk kezelni. Ismert, hogy megyénként is mennyire különbözik a nyugdíjak mértéke. Választókör zetemben, Szeghalmon és térségében például 38 ezer forint az átlagnyugdíj, ami jóval alatta van az országos átlagnak. Sajnos a szociális és családügyi bizottságban kormánypárti képviselőtársaim tartózkodtak a szavazásnál, a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőinek szavazata kevés volt a törvénymódosítás tárgysorozatbavételéhez. Ön mint az esélyegyenlőségi minisztérium államtitkára miként ítéli meg, hogy a kormány a nyugdíjasokon húzta meg a szíjat? Vajon a költségvetésnek valóban erre az 1,6 milliárd forintra volt szüksége, amelyet azoktól vettek el, akiknek hosszú évek gyakran keserves munkája után joguk lenne a méltó élethez? Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy érzem, hogy mi nem az Európai Unióhoz csatlakoztunk, hanem Ázsiához. Várom válaszát. Köszönöm szé pen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : A kérdésre Korózs Lajos államtitkár úr válaszol. KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök ú r. Kedves Képviselő Asszony! Már csak abban bízom, hogy sem a címet, sem a befejező mondatot nem ön írta és nem ön fogalmazta. Egy úriasszony ilyet nem mond és így nem fogalmaz. Na, vegyük sorba, mi volt akkor Szeghalmon 2002 és 2005 között! (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) Képviselő Asszony! Ha Szeghalmon 2002ben 35 ezer forint volt az átlagnyugdíj, akkor tessék hozzáadni, mennyi emelést kaptak 2003ban, 2004ben, 2005ben. Ez az emelés, amit akkor lehetett megtenni, 44 274 forintra futott ki, nem 38 ezer forintra. Már itt van rögtön egy 6,5 ezres differencia. A 44 274 forinthoz tessék hozzáadni a 13. havi nyugdíj 75 százalékát, ez 33 205 forint/év. A 2767 forint/hónaphoz tessék hozzáadni a 9274 forintot, és így meg tetszik kapni a 12 ezer forint/hó emelést . A nyugdíjpénztár statisztikája szerint 2002ben az átlagnyugdíj nem 35 ezer forint volt, mint ahogy ön említette volt, hanem 43 ezer forint, 2005ben ez a nyugdíj, átlagnyugdíj 60 595 forint. Ha a 60 595 forinthoz hozzá tetszik adni a 13. havi nyugdíj 37 87 forintját, ez pontosan 20 ezer néhány száz forintra jön ki. Tehát én a valósat állapítottam meg a válaszlevelemben, és nem azt mondtam, hogy 2005ig 20 ezer forinttal, hanem a kormányzati ciklus végére 20 ezer forinttal fog nőni a nyugdíj. A méltányossá gi nyugdíjat már meg sem említem, mert az egy olyan roppant egyszerű matematikai művelet, hogy ha mi 800 millió forintot szánunk a méltányossági nyugdíjemelésre, és ezt megkapja körülbelül 460 ezer ember év közben, és ehhez a következő év januárjában hozzá jön az éves nyugdíjemelés, ez pontosan azt jelenti, hogy Magyarországon minden évben 9,6 milliárd forintot fordítunk többletként a méltányossági nyugdíj finanszírozására. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
