Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
180 nagyobb és szabadabb mozgásteret biztosítanak számukra, mint amit az agglomerációs terv és érdek lehetővé tenne. A 2002es választásokat, illetőleg az országos területrendezési terv elfogadását követően ismét előtérbe került az agglomerációs törvényjavaslat előterjesztése. A térségi szabályozás szükségessége az időközben bekövetkezett változások ellenére továbbra is fennáll, hiszen a jelenleg tapasztalható, több vonatkozásban kedvezőtlen területi folyamatok megállításá ra nincsen más eszköz. Ennek megfelelően az agglomerációs terv az elmúlt év folyamán aktualizálásra és ismételten átdolgozásra került, amelynek során figyelembe vételre kerültek egyrészt az országos területrendezési tervben, másrészt a települések újabban jóváhagyott településrendezési terveiben foglalt elhatározások, beleértve Budapest településszerkezeti tervének szintén napirenden lévő felülvizsgálatának eredményeit is. Az aktualizált agglomerációs terv összhangban van a kormányprogramnak a területileg k iegyenlítettebb fejlődésre, a magyar gazdaság minden szereplője számára kiszámítható környezet megteremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a természeti és az épített környezet megóvására irányuló célkitűzéseivel. Összhangban van az országos t erületfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési terv stratégiai céljaival, továbbá a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával, amely dokumentumok a térség versenyképességének fokozását, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb, fenntarth atóbb térbeli fejlődését és kedvezőbb életminőséget tűznek ki célul. Az agglomerációs terv az országos szintű területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célokhoz igazodva lényegében a kiegyensúlyozottabb fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározásával járul hozzá a célok megvalósításához. Hosszú távú érvénnyel tartalmazza az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közműhálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági, illetve a természeti területek r endszerét, valamint a területek használatának átfogó, a településrendezési tervekben érvényesítendő szabályozását. Fontos sajátossága, hogy méretarányánál fogva keret jellegű, tehát előírásai elsősorban a települési önkormányzatok számára jelentenek kötele zettséget, vagyis ezen előírásokkal összhangban kell a településeknek meghatározniuk a területfelhasználásra, az építésre és létesítésre vonatkozó helyi szabályokat. Az agglomerációs terv hatásai összességében kedvezőek lesznek, a tervben foglaltak megtere mtik annak lehetőségét, hogy egy lényegesen kiegyensúlyozottabb, a térségek, települések és területek adottságaira, potenciáljának kihasználására építő, decentralizált területi fejlődés valósuljon meg. A terv egyfajta visszafogott urbanizációs felfogást ké pvisel, fellép a túlzott terjeszkedéssel összefüggő környezeti ártalmak, a természeti és a táji környezeti elemeket felemésztő és károsító területi folyamatok ellen. A tervben rögzített szerkezetfejlesztési és területfelhasználási javaslatok megvalósulása esetén csökken a közlekedésből származó környezeti terheléssel érintett települési területek aránya, a mainál kiterjedtebb területen teremtődik meg a lehetőség a nyugodt települési környezet kialakítására. A tervezett területfelhasználási és övezeti rendsz er, ahol ez még lehetséges, megakadályozza a szomszédos települések beépített területeinek összenövését, hozzájárul a fejlesztési koncepcióban kitűzött strukturált és tagolt térszerkezet megvalósításához. Az agglomerációs terv mind az előkészítő, mind a ja vaslattevő fázisban egyeztetésre került a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, a fővárosi és Pest megyei önkormányzattal, a megyei jogú városok önkormányzataival, a megyei és települési önkormányzatok szövetségeivel, a megyei és regionális területfejlesztési tanácsokkal, valamint a kamarák, a szakmai és társadalmi szervezetek országos és megyei szintű szervezeteivel. Ezzel párhuzamosan a tervezés megindítását követően gyakorlatilag folyamatosan történtek úgynevezett tervezői egyeztetések. Sz ámtalan fórumon nyílt lehetőség a települési önkormányzatok, a tervezők és az állampolgárok különböző csoportjai közötti közvetlen párbeszédre.
