Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
166 való elszakadásának veszélyét, m ivel ez utóbbi azzal a következménnyel járna, hogy miközben a közvetlenül fizetendő munkadíj viszonylag csekély mértékű, addig például a peres eljárás elhúzódása, a szakvélemény esetleges nem megfelelő színvonala folytán a felek számottevő mértékű közvetet t kiadást, azaz hátrányt vagy veszteséget szenvednek el. A javaslat szerint az egyes szakértői tevékenységekért kérhető díj összegét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara javaslata alapján az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben évente rendeletben határozza majd meg. A névjegyzékben rögzítésre kerül az igazságügyi szakértők, az igazságügyi szakértői intézmények és a gazdasági társaságok által alkalmazott díjszabás is, azonban a tiszta versenyhelyzet biztosítása érdekében nyilvánosan közz étételre nem kerül. Az igazságügyi szakértői tevékenységen kívül a felek szabadon állapodhatnak meg az elkészítendő szakvélemény díjában. Tisztelt Országgyűlés! A polgári perekben elrendelt bizonyítási eljárás során jelenleg igazságügyi szakértő az lehet, akit a bíróság meghatározott feltételek fennállása esetén a szakvélemény elkészítésére kirendel. A peres felek ugyan nincsenek elzárva attól a lehetőségtől, hogy akár a per megindítása előtt, akár a per során szakértőt bízzanak meg, azonban az í gy, nem bírósági kirendelés alapján készített szakvéleményt a bíróság csak mint a fél tanúvallomását vagy mint okirati bizonyítékot veszi figyelembe a bizonyítékok mérlegelése során. Az igazságügyi szakértők peren kívüli igénybevételéről szóló törvényjavas lat ezt a lehetőséget bővíti ki egy koncepcionálisan új eljárással. Ez a sajátos nem peres eljárás lehetővé tenné majd, hogy a kérelmező egy adott szakkérdésre szakértő kirendelését kérje a bíróságtól. Ennek megfelelően az igény felmerülésekor valamely sza kkérdés megítélése érdekében mód nyílna arra, hogy bárki kérje a bíróságtól igazságügyi szakértő kirendelését. A kérelemnek, illetve a kirendelésnek tehát az előzetes, illetve perbeli bizonyítástól eltérően nem kellene jogvitához kötődnie, illetve nem felt ételezné a perindítást, de természetesen nem is zárná ki azt. Az eljárás két meghatározó szempontból különbözik az előzetes bizonyítás keresetindítás előtt történő kérelmezésétől. (12.40) Egyrészt szűkebb az előzetes bizonyítás nyújtotta lehetőségeknél, hi szen e nem peres eljárás kizárólag igazságügyi szakértő kirendelésére irányulhat, míg előzetes bizonyítás keretében bármely bizonyítási eljárás lefolytatása elrendelhető, ugyanakkor nem feltételezi a keresetindítást, sőt, az elsődleges célja éppen az, hogy ennek révén elkerülhetőek legyenek bizonyos perek. Számos esetben előfordulhat, hogy valamely különleges szakértelmet igénylő kérdés megítélésének szükségessége nem jogvita kapcsán merül fel, vagy a felek a vitájukat nem kívánják peres útra terelni. Elég, ha a mediációra utalok. A hatályos jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy ebben az esetben az érintettek egy pártatlan, bíróság által kirendelt szakértő által készített szakvélemény birtokában döntsenek a felmerülő probléma rendezéséről, esetleg k özvetítői eljárás vagy per megindításáról, illetve, hogy az így elkészült szakvélemény egy későbbi polgári peres eljárásban is érdemben felhasználható legyen. A javaslat ezt a lehetőséget teremti meg. Az új eljárás részletes szabályait a javaslat tartalmaz za, tekintettel arra, hogy dogmatikailag ez a nem peres eljárás sem az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény keretei közé, sem a polgári perrendtartás szabályaihoz nem illeszthető. A törvényjavaslat az új nem peres eljárás szabályainak megtere mtése mellett a polgári perrendtartás módosításáról is rendelkezik: a fél mellett a szakértő számára is lehetővé teszi a megállapított határidő egyszeri meghosszabbításának kérelmezését, azonban ezt a szakértőnek a határidő lejárta előtt kell kérnie. Ha a szakértő ezt nem vagy késedelmesen teszi meg, a bíróság a szakértő díját a késedelem minden napja után 1 százalékkal csökkenti. Remélhetőleg ez megfelelő ösztönző erővel fog hatni.
