Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
164 perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt K épviselőtársaim! Soron következik az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény mó dosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése . Az előterjesztéseket képviselőtársaim a T/13674. számon és T/13675. számon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perc es időkeretben. Önt illeti a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ha azokat a szavakat, hogy “jogállamiság” vagy “igazságügy i reform” a Magyar Országgyűlés jegyzőkönyveinek számítógépes nyilvántartásában lévő keresőprogramba beütnénk, akkor tíz évre visszamenőleg vagy még hosszabban rendkívül sokszor találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel, és nem kockáztatok nagyot, ha azt mon dom, gyanítom, még fogunk is sokáig találkozni. Ma is ezekről a kulcsszavakról lesz részben szó egy sajátos vetületben - például az, hogy jogállamiság, az alkotmányos jogok védelme, a jogviták független és pártatlan elbírálása , tehát ezeket az elvi jelen tőségű szempontokat az igazságügyi reform során mindvégig szem előtt tartottuk és szem előtt kell tartani ezután is. Ezen alapelvek továbbiakkal egészülnek ki, a jogkereső állampolgárok érdekeit szolgáló, az igazságszolgáltatás valamennyi területén érvénye sítendő hatékonyság és az időszerűség követelményeivel; ezek további kulcsszavak a mai témánk tekintetében. Az igazságügyi reform soron következő eleme az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. A társadalmi és technikai változások f olytán minden eddiginél jobban felértékelődött a szakértők szerepe az igazságszolgáltatásban. Ezt mindannyian tudjuk, akkor is, ha nem országgyűlési képviselők vagyunk, csak jogkereső állampolgárok. Egyre több az olyan büntető- vagy polgári eljárás, amelyb en szakértőt kell igénybe venni, mert a bíróság az ügy eldöntése szempontjából releváns tényeket kellő szakértelem hiányában nem tudja értékelni. (12.30) A jelenlegi jogi és szervezeti keretek között a meglévő díjazási rendszerben a szakértői tevékenység m ár nem tudja betölteni az igazságszolgáltatásban nélkülözhetetlen szerepét, legalábbis nem megfelelő módon. Az igazságügyi szakértői tevékenység szabályozása jelenleg több különböző szintű jogszabályban történik. Igazságügyi szakértőkre vonatkozó rendelkez éseket tartalmaznak az alapvető eljárási törvényeink, a polgári perrendtartás, a büntetőeljárás s a többi, az Igazságügyi Szakértői Kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény, az igazságügyi szakértőkről szóló 53/1993. számú kormányrendelet, illetve több igaz ságügyminiszteri rendelet is. Az igazságügyi szakértők jelenlegi helyzetének felmérése és értékelése, valamint a tevékenységükre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata megtörtént az elmúlt időszakban. A kormány- és miniszteri rendeleti szintű szabályo zás helyett a legfontosabb kérdésekben olyan általános törvényi szabályozás indokolt, amely rendezi mind az igazságügyi szakértők státusát, mind a szakértői működés alapvető feltételrendszerét. Nagyon sok területen igaz, hogy bár elfogadható szabályozást t alálunk a magyar jogrendben különböző alacsonyabb szintű jogszabályokban, alapvető garanciális feltétel és érdek az, hogy a szabályozás leglényegesebb momentumai törvényi szinten történjenek meg. Részben ez történik most is.
