Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 15 (199. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava...
163 szerint a valamivel több mint 50 ezer aktívnak tekintett, tehát vélhetően folyamatos munkával rende lkező vagyonőr csaknem fele, 22 ezer fő egyéni vállalkozó. Ha a szürkegazdaságban érintetteket is figyelembe vesszük, kiderül, hogy jelenleg a legális munkaerőpiacon legalább minden második foglalkoztatott alvállalkozóként dolgozik. Pályázatokat, munkát el nyerni ma már gyakorlatilag csak olyan áron lehet, amelyben kódolva van az adócsalás vagy a csőd, a jelenlegi piaci árak pedig nem fedezik ezeket a költségeket. Végül nem szerepelnek a javaslatban a biztonságtechnikai szolgáltatásokra vonatkozó speciális r endelkezések. Van néhány olyan észrevétel, ami konkrétan a törvényben foglaltakat próbálja górcső alá venni, és majd módosító javaslatokkal igyekszünk az ellentmondásokat feloldani. Például az 5. § (4) bekezdése kapcsán célszerű lenne, ha a rendőrség attól a vállalkozástól is megtagadná a működési engedély kiadását, amely csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolás alatt van. A 7. §sal kapcsolatosan a működési engedély és az igazolvány érvényességét célszerű lenne például öt esztendőben limitálni. Ezt az e lőttem szólók is szóvá tették, igaz, hogy tíz évet jelöltek meg. A 26. és 27. § rendelkezései között számos átfedés és ismétlés van, amit nyilván egyértelművé kell tenni. A 40. § szerint, ha a kamarai igazolvány leadására kényszerül valaki, vagy elveszik, vagy bevonják, akkor több igazolvány esetén mi a teendő? A 41. és 42. §ok egymásnak ellentmondanak; a szüneteltetés legfeljebb két év lehet, mondja a 41. §, a szüneteltetés két évnél hosszabb is lehet, állítja a 42es. A 43. § szerint a javaslat nem határ olja el egyértelműen, hogy a kamarai tagság felfüggesztésére, szüneteltetésére, szünetelésére milyen esetekben kerülhet sor. A 46. § (4) bekezdése ellentmondó: a tevékenységet szünetelteti, a kamara ideiglenesen törli, de erre mégis a szünetelteté s szabályait akarja alkalmazni. A 46. § (6) bekezdése: a vállalkozás megszűnése is nyilvánvalóan kamarai törlési ok kell, hogy legyen. Összegzésképpen meg kell állapítani, hogy a törvényjavaslat számos támogatható újítást hoz, de fontos, alapvető kérdéseke t, például az önfoglalkoztatás kérdését nem kezeli, az ágazat helyzetét csak részmegoldásokkal javítja. Jó néhány módosító javaslatot már Doszpot képviselő úr beadott, amelyekkel egyetértünk, és az általunk beadott módosító javaslatokkal kiegészítve ezt a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja elfogadásra fogja ajánlani az Országgyűlésnek, és természetesen ő maga is elfogadja. Köszönöm szépen. (Taps az MDF, az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. T isztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül sor. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári
